Vámbéry Ármin az éles kontrasztok embere volt, érettségi nélkül lett egyetemi tanár és akadémikus, a mély nyomorból eljutott a paloták fényűző világába, lenézett izraelitából keresztény és mohamedán uralkodók tanácsadója lett.
Mindezt rettenthetetlen tudásvágya, mérhetetlen szorgalma és büszke magyar öntudata révén érte el.
A hivatalos életrajzi adatai szerint 1832. március 19-én született Dunaszerdahelyen. Ezzel szemben születésének tényleges ideje teljesen bizonytalan, ő maga is csak feltételezni tudta, hogy valószínűleg 1831-ben vagy 1832-ben jött a világra. Bár szülővárosának Dunaszerdahelyt tekintette, tényleges születési helye bizonyosan nem Dunaszerdahely, ahova mostohaapja unszolására költözött át a család. Minden valószínűség szerint a Pozsony vármegyei Szentgyörgyön született.
Az életben és pályáján való indulását súlyosan hátrányos helyzetből kezdte. Hosszú ideig befolyásolta előrejutását, hogy ortodox zsidó családba született, noha áttért a református hitre, és főleg 1849-es megrázó élményei hatására rettenthetetlen magyar nacionalista hazafi lett. Nem volt elég, hogy mostohaapja üzleti sikertelensége miatt nyomorúságos körülmények között tengődött a család, Vámbéry gyerekkorában csípőbetegsége miatt lényegében a bal lábára megbénult. Ezen testi fogyatékossága élete végig elkísérte.

Korán elkezdett érdeklődni a nyelvek iránt, és önképzés útján hamar poliglott emberré vált. A nyelvtudomány és a nyelvek – különösen a keletiek – iránti vonzalma nem öncélú volt, hanem a magyar nyelv eredetének kérdésköre izgatta elméjét. Amint Küzdelmeim című művében fogalmaz: „A magyar nemzetnek és nyelvének titokzatos és máig tisztázatlan eredete nyelvészeti tanulmányaim elejétől fogva különös tárgya volt érdeklődésemnek.”
A nyomorból önerejéből, saját magát folyamatosan keményen képezve jutott el a legmagasabb fokú elismertségig. Annak ellenére, hogy még az érettségit sem szerezte meg, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává és nemzetközi hírű tudóssá vált. Sanyarú gyerekkora hozzászoktatta a nélkülözések tűréséhez, ami a vándorutak nehézségeinek leküzdésében felettébb hasznosnak bizonyult