Halálos kórt terjesztő kullancs jelent meg Magyarországon – tette közzé a napokban számos orgánum a hírt. Valóban megjelent a vérszívó, de nem egy-két éve. Száz évvel ezelőtt már honos fajként írt róla az Állatorvos-tudományi Egyetem akkori professzora.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Tizenkét évvel ezelőtt a Margitszigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat tanulmányozva találta meg a Hyalomma marginatum fejlődésben lévő, nem kifejlett egyedét kutatók egy csoportja. A harmincszázalékos mortalitású, védekezés híján az emberrel akár két hét alatt is végző krími–kongói vérzéses láz hordozójaként számontartott kullancsfajnak akkor egyetlen egyedét találták meg a vizsgált tízezer kullancs között. A kutatók szerint sokat mond az inváziós fajok terjeszkedésének sebességéről és léptékéről, hogy egy fővárosi közparkban is megjelent a repülésre képtelen vérszívó.
Vérzéses lázat terjeszthetnek
A Pénzcentrum.hu pár napja arról írt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évente közzétett, a potenciális világjárványokról szóló jelentésében szerepel a krími–kongói vérzéses láz. Először az 1960-as években találkoztak ezzel a megbetegedéssel a Krímben és hasonlóval Kongóban.
Egy ideig külön kezelték a kettőt, az 1990-es években derült ki, hogy ugyanazon kórokozóról van szó. Magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja. A vírus fertőzött kullancs csípése útján terjed. Ázsia, Afrika számos országában őshonos, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarországon is.
Tavaly áprilisban új kutatási projektet indított az Eötvös Loránd Kutató Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont az Európa déli részén őshonos, de északabbra is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok terjedésének monitorozására.
A Hyalommák a hazánkban élő kullancsokhoz hasonlóan vérszívással táplálkoznak. Eredeti élőhelyükön gyakran tömegesen élősködnek lovon, szarvasmarhán, de előfordulnak kisebb testű állatokon, valamint az emberen is. Az ELKH akkori közleménye kiemelte, hogy ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. Az állat aktívan vadászik, tehát a kiszemelt gazdaszervezetre nem lesben várakozik, hanem aktívan követi, akár hosszú időn keresztül is, amelyben különösen fejlett szeme segíti.
A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. Az Európában is egyre gyakrabban előforduló krími–kongói vérzéses láz komoly gondokat okoz a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak. A betegség ezeken a területeken jelentős egészségügyi kihívást jelent, mivel kiemelkedően magas halálozási aránnyal jár. A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve.
Észak-Európában is megjelent
A Hyalomma kullancsok jelentette európai veszélyre már több külföldi kutatócsoport is felfigyelt, és megkezdte a fajok esetleges helyi megjelenésének a feltérképezését. Az újonnan megjelenő kórokozók monitorozása közérdek, ezért ezek a kutatások a lakosság segítségével, a laikusok által beküldött minták, fényképek felhasználásával készülnek.
A felmérések számos európai országban eredményesek voltak: Hyalomma-példányokat találtak többek között Csehországban, Németországban, Hollandiában illetve Svédországban is. Alig három hónappal a hazai kullancsfigyelő projekt indítása után előkerült az ebben a programban első példány.
Az egyik Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagy méretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. Az állat nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vért szívott, vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez. A Vas megyében felfedezett kullancsot tavaly novemberben egy újabb követte – utóbbit Bács-Kiskun megyében azonosították. „A vérzéses lázat terjesztő kullancsok hazai előfordulása nem újdonság” – figyelmeztet lapunkhoz eljuttatott közös írásában Hornok Sándor, az Állatorvos-tudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és Kontschán Jenő, az ELKH Növényvédelmi Intézet igazgatója.
Az elmúlt hónapokban több hírt közöltek különféle médiacsatornákon keresztül arról, hogy a krími–kongói vérzéses láz vírusát terjesztő kullancsfaj jelent meg Magyarországon. A két professzor szerint az igazság azonban az, hogy ezeknek az úgynevezett Hyalomma csoportba tartozó kullancsoknak a hazai előfordulása több mint száz éve ismert.
A kullancskutatásban évtizedek óta élen járó Állatorvos-tudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének alapítója, Kotlán Sándor professzor már 1919-ben „hazai fajként”, tehát a magyar faunában honosként említi ezeket a kullancsokat. Az egyetem munkatársai 2012-ben is jelentették az egyik Hyalomma faj kifejlett példányainak ismételt előfordulását hazai szarvasmarhákon. Az elmúlt tíz évben pedig több tudományos közleményben is beszámoltak arról, hogy ezek a kullancsok vonuló madarak révén folyamatosan érkeznek hozzánk. A két professzor szerint a vérzéses láz vírusát terjesztő kullancsok hazai előfordulása tehát nem újdonság. Annak fényében kell mérlegelni az elmúlt hónapokban megtalált, széles körű nyilvánosságot kapott mindössze két darab Hyalomma kullancs jelentőségét, hogy 2019-ben a tőlünk jóval északabbra fekvő Svédországban ugyanennyi idő (mintegy fél év) alatt negyvenegy példányt találtak belőlük.
– Ezek szerint Észak-Európában sokkal aggasztóbbnak tűnik a helyzet, mégsem valószínű, hogy ott vérzésesláz-járvány lesz e melegkedvelő kullancsok nagyszámú érkezése miatt – figyelmeztet a két szakember.
Fontos továbbá, hogy a témában jártas orvos és állatorvos kutatók véleménye szerint csak tudományos közleményekben indokolt a krími–kongói vérzéses láz vírusát emlegetni ezekkel a kullancsokkal összefüggésben. A szakemberek ugyanis a megfelelő módon tudják értelmezni ezt az információt, ami viszont a laikus emberek körében fölösleges pánikot kelthet.
Hornok Sándor és Kontschán Jenő szerint egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy a Hyalomma kullancsok hazai gyakoriságában történt volna változás, és annak a globális felmelegedés (klímaváltozás) lenne az oka. Ennek megítélése csak sok év távlatában lehetséges.
Amennyiben évenként azonos körülmények között, periodikusan gyűjtött mintákból végzett kutatások igazolni tudják majd, hogy a Hyalomma kullancsnak stabil populációi vannak, tehát a teljes fejlődési ciklusa végbemegy hazánkban, akkor lehet majd inváziós fajnak tekinteni.
Ilyen kutatásokat jelenleg is végeznek az Állatorvos-tudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékén, ahol a 2011 óta vonuló madarakról gyűjtött sok ezer kullancs azonosítására és a Hyalomma-példányok évenkénti számának összehasonlítására intenzív kutatás folyik.
A Hyalomma kullancsok száz éve tartó rendszeres felbukkanása egyelőre biztosan csak azt jelenti, hogy hazánk (és akár Skandinávia) éghajlati viszonyai között a madarak által behozott éretlen kullancsok át tudnak vedleni kifejlett példánnyá.
Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok?
Hazánkban a két legfontosabb, kullancs által terjesztett emberi betegség a vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór. A megbetegedést okozó vírust a Szovjetunióban az 1930-as években, a tajgán fedezték fel, hazánkban első alkalommal 1952-ben, Tatabányán izolálták közönséges kullancsból. A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7–14 napos lappangási időt követően láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás jelentkezik – olvasható az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztató anyagában –, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz követi az elsőt, a csípés utáni harmadik-negyedik héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs. A fertőzés védőoltással megelőzhető.
A Lyme-kór antibiotikummal általában jól gyógyítható Forrás: wikipedia
A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb. A megbetegedést 1975-ben, az Egyesült Államokban található Old Lyme városban jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le. A betegség kórokozóját (Borrelia burgdorferi) végül 1982-ben, kullancsok tápcsatornájából azonosították. Legjellegzetesebb, az esetek hatvan-nyolcvan százalékában előforduló tünet a vándorló bőrpír, amely általában hét-tíz napos lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek. Antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség. Korábbi felmérések alapján a kullancsencephalitis-vírust Magyarországon a kullancsok 0,05 százaléka hordozza. A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ tájékoztatása szerint a kullancsok 12 százaléka hordozza. E kórokozók gyakorisága a közép-európai országokban és a balti államokban a legmagasabb. Az Állatorvos-tudományi Egyetemen, Hornok Sándor vezetésével 2013-ban végzett átfogó budapesti kullancsfelmérés eredményei szerint a budai erdőségben minden második, a pesti oldalon viszont körülbelül minden harmadik kifejlett közönséges kullancs hordozza a Lyme-kór okozóját.
Borítókép: Margitszigeten élő sünön 12 éve találták meg a Hyalomma marginatum fejlődésben lévő egyedét (Fotó: Europress/AFP)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
