Gyapjas, különleges állat kicsinye jött világra a Szegedi Vadaspark

Guanakócsikó (Lama guanicoe) született a Szegedi Vadasparkban, a jövevény szépen fejlődik, a látogatók is megfigyelhetik a tágas kifutóban, melyet a nagy marákkal (Dolichotis patagonum) osztanak meg a dél-amerikai tevefélék – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

Szeged, 2009. július 17. A néhány napja született guanakó csõdörcsikó anyja társaságában a Szegedi Vadasparkban. A dél-amerikai tevefélékhez tartozó faj hímje július 13-án napközben, a látogatók elõtt jött világra, így õk elõbb értesültek az örömhírrõl, mint az állatok gondozói. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Március elsején látta meg a napvilágot a vadaspark első tavaszi szülötte, egy guanakócsikó. A pár éve összeállt guanakócsapat minden évben egy-egy utóddal bővül – idézte az MTI-t a Bama.hu.

A szegedi állatkertben mind a négy dél-amerikai teveféle megtekinthető. A két vadon élő faj, a veszélyeztetett vikunya (Vicugna vicugna) és a testesebb guanakó mellett azok háziasított formáival, az alpakával (Vicugna pacos), illetve a lámával (Lama glama) is találkozhatnak azok, akik körbesétálnak a vadaspark dél-amerikai részlegén.

A tevefélék őshazája Észak-Amerika – ahol ma már nem élnek –, onnan terjedtek el Dél-Amerikában és Ázsiában, majd végül Észak-Afrikában is. Az összes fajukra jellemző, hogy rendkívül jól alkalmazkodtak a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, silány növényi táplálékkal, kevés vízzel is beérik.

A guanakók sem kivételek, Dél-Peru, Chile, Argentína és Nyugat-Paraguay mérsékelt övi füves pusztáin, sivatagjaiban és az Andok vonulatai között élnek, akár az ötezer méteres tengerszint fölötti magasságban is. Fűfélékkel és más növényekkel táplálkoznak.

Hosszú vastag gyapjuk – amely kiváló minőségű, csak a vikunya szőrméjét értékelik magasabbra – hátukon vörösesbarna, hasukon fehér színű. Testtömegük 115–140 kilogramm, s akár 56 kilométeres óránkénti sebességgel is tudnak futni. Húsukért és szőrükért is vadásszák őket, de számuk az élőhelyek elvesztése miatt is drasztikusan csökken.

A guanakók nappal aktívak, általában családi csapatokban élnek. A számos nőstényből és az utódokból álló csoport élén egy-egy csődör áll, amely elkergeti a csapatból a fiatal, 6–12 hónapos hímeket és a csatlakozni akarókat. A vezérhím védi a csoport területét, amit nagy közös székletkupacokkal jelölnek ki. A fiatal hímek önálló csapatokat is alkothatnak, melyben a játékos verekedés során tanulnak meg harcolni. Az idősebb, magányos hímek egyedül is kóborolnak, nőstényeket vagy csoportokat keresve.

A Szegeden született hím guanakót a látogatók is megleshetik a pampa kifutóban. Hosszabb távon ugyan másik állatkertbe kerül, de ebben az évben még a Szegedi Vadaspark lesz az otthona.

Borítókép: Illusztráció. Néhány napja született guanakó csődörcsikó anyja társaságában a Szegedi Vadasparkban 2009 július 17-én (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)