Vaníliás-fűszeres borokat is ittak az ókori Jeruzsálemben

Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i. e. 6. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap szerdán.

Bét Semes, 2017. március 19. Krisztus korából származó cserépedények az Izraeli Antikvitások Hivatalának nemzeti kincseket õrzõ tanulmányi raktárában, a Jeruzsálemtõl mintegy 30 kilométerre, nyugatra fekvõ Bét Semes városban 2017. március 19-én. Az ókori leleteket tároló intézmény elõször nyílt meg a sajtó munkatársai számára, és egybeesik egy gazdag bizánci és a korai kereszténység idejébõl származó tárlat bemutatásával, amelyet a szervezõk a húsvéti idõszakban a világ minden tájáról a Szentföldre látogató zarándokok érdeklõdésére számítva állítanak ki. (MTI/EPA/Jim Hollander) Fotó: JIM HOLLANDER

Ajala Amir, a tel-avivi egyetem régészeti és ókori közel-keleti kultúrák tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával.
A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket és kiváló kereskedelmi kapcsolataik voltak távoli vidékekkel is.

A vaníliát Délkelet-Ázsiából importálták, s a Júda Királyságban működő borászok ezzel is ízesítették a borokat, hála a több mint 2500 évvel ezelőtti fejlett, szinte globális nemzetközi kereskedelmi útvonalaknak.

A PLOS ONE című tekintélyes nemzetközi folyóiratban szerdán közzé tett tanulmány szerint Jeruzsálem a késő vaskorszakban, a babiloni pusztítással véget érő „első szentély” kései időszakában nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős helyi központ volt.

A kutatások alapját a Dávid városában talált több tucat, nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette, melyeket Jeruzsálem lerombolása során törtek össze a babiloni hódítók i. e. 586-ban.

A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, s bort, olívaolajat, és három, a vaníliában megtalálható molekulát is találtak. A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, s csak az akkori elit köreiben fogyasztották.

Korábban találtak már vaníliát középső bronzkori, i. e. 1700-1600 körüli kánaáni maradványokban is Meggidóban, s ennek alapján már akkoriban is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi kapcsolatok.

Borítókép: Krisztus korából származó cserépedények az Izraeli Antikvitások Hivatalának nemzeti kincseket őrző tanulmányi raktárában, a Jeruzsálemtől mintegy 30 kilométerre, nyugatra fekvő Bét Semes városban 2017. március 19-én (Fotó: MTI/EPA/Jim Hollander)