1905 táján hagyhatta el a nyomdát ez az igen szép állapotban megőrzött gyimesi képeslap. A felvételen a Tatros folyó hídján, a Rákóczi-vár alatt robog a gőzős az ezeréves magyar határon, az akkor még félvállról vett Románia felől. Pedig Orbán Balázs már 1868-ban figyelmeztetett: itt, a gyimesi vámnál „már Moldova határa kezdődik ronda vámépületeivel, lomha határőreivel, új Dacia nyomorúságos voltának szembeszökő képét mutatván fel. […] az oláh kormánynak még nem volt ideje útcsinálásra, és a közlekedés könnyitésére gondolni […] és ezen önmagát is kormányozni képtelen nép, ezen a természet minden dús áldásai mellett is szánandó, nyomorban tengődő kiskoru nemzet, mégis foglalások és terjeszkedésről ábrándozik, másé után sovárog, midőn a magáénak sem tud gazdája lenni. – Valójában ki e népet közelebbről ismeri, annak csak szánó mosolyt von ajkára a »Daco-Romania« oly igen hánytorgatott eszméje. Erkölcsileg és anyagilag elsüllyedt, önmagával tehetetlen nép még soha művelt, erős népet be nem olvasztott, le nem igázott.”
Gyimesnél súg az ezeréves határ
1905 táján hagyhatta el a nyomdát ez az igen szép állapotban megőrzött gyimesi képeslap.

Bár a legnagyobb székely időben megérezte a veszélyt, mégis lehetetlennek tartotta azt, hogy a románság ránk törjön. Pedig a „román ideál” Dnyesztertől Tiszáig tartó álmát, azaz Dákó-Románia konkrét eszményét már 1860-ban felvázolta Cuza fejedelemnek Alexandru Papiu Ilarian. Az erdélyi születésű román politikus, jogász, történész és akadémikus munkájának sarokpillére a haderő erősítése, a nép szellemi mozgósítása, a diplomáciai stratégia meghatározása és az oktatási rendszer erősítése volt – ez utóbbi az akkori Oláhország határain túlmutatóan is. S lám: néhány évtized alatt a nagyromán álom részben meg is valósult.
A gyimesi átjáró ma az egyik legfontosabb történelmi zarándokhelyünk. Itt áll a régi magyar vasút legkeletibb őrháza is, amely elé legelőször 2008-ban futott be Budapestről a Székely gyors legendás mozdonya. A címeres Nohab ugyanazon a pályaszakaszon érkezett, amelyen a mi gőzösünk is pöfögött egykoron a vár alatt.
Az Időutazás a magyar múltba 81. részében egy 19. századi képeslap röpít el bennünket a régi Miskolcra.
Borítókép: „Üdvözlet Gyimesről – Vasuti hid és várrom. Kiadja Bermann Volf, Gyímes.” (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
További Mozaik híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Eltűnt birodalmak és megoldatlan titkok – Mennyit tud a történelem legnagyobb rejtélyeiről?
A történelem tele van titkokkal, amelyekre a mai napig nincs biztos válasz.

A titok birodalma – Mennyit tud a történelem leghíresebb titkos társaságairól?
Tegye próbára tudását ezzel az öt kérdésből álló kvízzel – a hatalom és a titok határán!

Technikai gurunak tartja magát?
Minden kérdésre tudja a választ?

Ha így készíti a palacsintát mennyei ízű lesz
A palacsinta az egyik legkedveltebb desszertünk, amit önálló fogásként, édes és sós töltelékkel is szívesen fogyasztunk.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Eltűnt birodalmak és megoldatlan titkok – Mennyit tud a történelem legnagyobb rejtélyeiről?
A történelem tele van titkokkal, amelyekre a mai napig nincs biztos válasz.

A titok birodalma – Mennyit tud a történelem leghíresebb titkos társaságairól?
Tegye próbára tudását ezzel az öt kérdésből álló kvízzel – a hatalom és a titok határán!

Technikai gurunak tartja magát?
Minden kérdésre tudja a választ?

Ha így készíti a palacsintát mennyei ízű lesz
A palacsinta az egyik legkedveltebb desszertünk, amit önálló fogásként, édes és sós töltelékkel is szívesen fogyasztunk.














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!