Minden anyag esetében vannak bizonyos frekvenciák, amelyeken különösen jól elnyelik a hullámokat, és a 2,5 gigahertz történetesen ez a frekvencia a víz esetében. Mivel a legtöbb dolog, amit megeszünk, vízzel van teli, ezek az ételek elnyelik a mikrohullámok energiáját, és felmelegednek.Érdekes módon nem a 2,5 gigahertz a leghatékonyabb frekvencia a víz felmelegítésére, mondta Slepkov.Ez azért van, mert a mikrohullámot feltaláló Raytheon cég észrevette, hogy a nagy hatékonyságú frekvenciák túl jól végzik a dolgukat. A vízmolekulák a legfelső rétegben, például egy levesben, elnyelnék az összes hőt, így csak az első néhány milliomod része forrna fel, és az alatta lévő víz hideg maradna.
Most pedig a szikrázó fémről. Amikor a mikrohullámok kölcsönhatásba lépnek egy fémes anyaggal, az anyag felszínén lévő elektronok szétszóródnak– magyarázta Slepkov. Ez nem okoz problémát, ha a fém mindenhol sima. Ahol azonban van egy él, például egy villa fogainál, ott a töltések felhalmozódhatnak, és nagy feszültségkoncentrációt eredményezhetnek.
Ha ez elég magas, akkor a levegőben levő molekulákról letéphet egy elektront, ami szikrát és ionizált (vagy töltött) molekulát hoz létre– mondta Slepkov.
Az ionizált részecskék még erősebben elnyelik a mikrohullámokat, mint a víz, így ha egyszer megjelenik egy szikra, még több mikrohullámot szív be, ami még több molekulát ionizál, így a szikra tűzgömbként növekszik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!