Az adatok szerint az északi-sarkvidéki tengeri jég vastagsága jellemzően 2-3 méter, szemben az antarktiszival, amely körülbelül egy-két méter vastag. Az északi-sarkvidéktengeri jég minimális kiterjedése körülbelül 6,5 millió négyzetkilométer, a maximális pedig 15,6 millió négyzetkilométer – írja a Hirado.hu.
Ehhez képest az antarktiszi tengeri jég legkisebb kiterjedése 3,1 millió négyzetkilométer, a maximális pedig 18,8 millió négyzetkilométer, tehát kétségtelen, hogy a Déli-sarkon több jég található.
A sarkvidéki jég mennyiségének vizsgálata során kiderült, hogy a sarkvidéki nyári tengeri jég vastagsága és kiterjedése egyaránt drámaian csökkent az elmúlt 30 évben. A vizsgálat összhangban van az Északi-sarkvidék felmelegedésére vonatkozó megfigyelésekkel.
A sarkvidéki és grönlandi jég elsősorban a globális felmelegedés miatt csökken rohamosan. A csökkenő sarkvidéki tengeri jég területe pedig hajlamos még nagyobb felmelegedést okozni, felerősítve a jégvesztést elindító felmelegedést – magyarázta Cecilia Bitz sarkvidéki éghajlatkutató.
Hozzátette, hogy az Antarktisz körüli tengeri jégveszteség és az Antarktiszon a gleccserjég csökkenése ingadozott az elmúlt 40 évben, mivel ezen a területen a levegő és az óceán áramlása nagy mértékben befolyásolja a csökkenést.
Melyik sarkvidék a hidegebb?
A hőmérséklet-különbség a két sarkvidék közötti kulcsfontosságú különbségben rejlik, mint például a jégtakaró vagy a fekvés szintje. Míg az Északi-sarkvidék a tengerszinten fekszik, az Antarktisz a legmagasabb kontinens, átlagosan mintegy 2300 méteres magasságával.
Bár a fent említett körülmények miatt mindkét sarkon kifejezetten hideg van, Woods Hole Oceanográfiai Intézet adatai szerint a Déli-sark lényegesen hidegebb, mint az Északi.
Az Északi-sarkon az átlaghőmérséklet télen mínusz 40 Celsius-fok, nyáron pedig nulla. Ezzel szemben a Déli-sarkon az átlaghőmérséklet télen mínusz 60 Celsius-fok, nyáron pedig mínusz 28,2.
Az eredeti cikk ITT olvasható.