Ez lehet a legrégebbi, legjobb állapotban fennmaradt múmia, amit Egyiptomban eddig találtunk – jelentette be az ország ókori műkincseit felügyelő régészeti tanács korábbi vezetője, az ásatásokat irányító Zahi Havasz világhírű régész. Rámutatott: a múmia – amit több mint 15 méter mélyen, egy mészkőből készült szarkofágban találtak meg – „szinte teljesen ugyanolyan állapotban maradt fenn, ahogy 4300 éve odakerült”.
A piramisairól híres szakkarai nekropolisz újonnan feltárt sírjai szakértők szerint az i.e. 2500 és 2100 közötti korszakból, az ötödik és a hatodik dinasztia idejéből származnak. A régészek több sírt is találtak, köztük egy Hnúmdzsefef nevű papét, aki vélhetően az ötödik dinasztia idején élt. Rajta kívül egy Meri nevű, „a titkok őrzőjeként” is ismert tisztségviselő nyughelyét is feltárták. A sírokat a mindennapi életből vett rajzokkal díszítették.
A Kairótól 30 kilométerre délre található Szakkaránál zajló ásatások során tavaly öt négyezer éves sírt tártak fel. Ezt megelőző pedig több száz színes koporsót is találtak, amelyekben a 26. dinasztia magas rangú államférfijainak és papjainak jó állapotban fennmaradt múmiái voltak. A Kairói Egyetem tudóscsoportja bejelentette azt is, hogy további részleteket sikerült kideríteniük az i.e. 300-ból származó múmiáról. CT-vizsgálattal megállapították, hogy a holttestbe helyezett amulettek és a temetési szertartás alapján az elhunyt valószínűleg magas társadalmi státuszú volt.
A múlt héten az egyiptomi hatóságok azt közölték, több tucat, az i.e. 1800 és 1600 közötti időszakból származó temetkezési helyre bukkantak az ország déli részén található Luxorban, valamint feltártak egy római települést is, amely az i. sz. első században állhatott.
Egyiptomban az új régészeti feltárások erősítik a turisztikai szektort, amely az ország egyik legjelentősebb bevételi forrásának számít. A 2011-es belpolitikai feszültségek, a koronavírus-járvány, illeve az ukrajnai háború azonban rossz hatással voltak a turizmusra.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a XIX. században az Egyiptomba utazók közül sokan nemcsak a piramisokat látogatták, hanem utcán vásárolt múmiákat is hazavittek. Angliában zárt körű partikon bontották ki azokat orvosi céllal. Hamarosan azonban már csak puszta látványosság volt egy-egy kiszáradt és bebalzsamozott tetem feltárása. A „múmiabontó bulik” a XX. század kezdetén véget értek. A valódi múmiapor a XIX. századig hivatalos gyógyszerként használták, sőt az utolsó hivatalos gyógyszerárlista a világ egyik legnagyobb gyógyszergyárához, a Merckhez kötődik 1924-ből.
Borítókép: Hieroglifák egy nemrégiben felfedezett ókori sírkamra falán a szakkarai nekropoliszban (MTI/EPA/Mohamed Hoszam)
