Viharos időszakról mesél a Holdon felfedezett anyag

A teljesen új típusú, korábban nem látott holdi bazalt akkor keletkezett, amikor a hold még vulkanikusan aktív volt.

A tudósok folyamatosan elemzik a kínai Csang'o–5 holdjáró által gyűjtött kőzet- és földmintákat: a friss eredmények a Hold még felfedezésre és feltárásra váró régióinak újfajta geológiájára utalnak – írja az Origó a Science Alert információja alapján.

A 2 milliárd éves regolit – a Hold felszínén található laza, morzsalékos por és törmelék – 1,731 kilogrammja között hét különböző kőzettípust azonosítottak.

Az egyik egy teljesen új típusú, korábban nem látott holdi bazalt, amely akkor keletkezett, amikor a hold még vulkanikusan aktív volt.

Ez a regolit a legfiatalabb, amelyet eddig a Holdról hoztak vissza, így a szakértők a többi mintától eltérő időszakba nyerhetnek betekintést, és feltérképezhetik közeli szomszédunk történetének egy viharos időszakát.

A tanulmányban felsorolt hét kőzettípus mindegyike „Egzotikusnak” számít, és feltételezhetően valahonnan máshonnan érkezett a jelenlegi leszállóhelyre. 

A kutatók mintegy 3000, két milliméternél kisebb méretű részecskét szűrtek át, miközben a múltbeli becsapódási kráterek és vulkanikus tevékenység bizonyítékait keresték. Az ilyen típusú kőzetek az adott égitest geológiai történetét mesélhetik el – mutat rá az Origó cikkében. 

A kutatók szerint három leletanyag szokatlan petrológiai és összetételbeli jellemzőkkel tűnt ki. 

A magas titántartalmú vitrofirikus töredék – magas titániumtartalommal, üveges kőzetbe ágyazott nagyobb kristályokkal – olyan ásványtani tulajdonságokkal rendelkezik, amilyeneket még nem láttunk a Holdon, és valószínűleg egy új holdi kőzettípust testesít meg.

Az Artemis I küldetésének hatodik napján, 2022. november 21-én az Orion űrszonda optikai navigációs kamerája fekete-fehér képeket készített a Hold alatti kráterekről. Ez és a többi fotó a Holdról készült legközelebbi fotók (Fotó: NASA)

A tanulmány szerzői szerint ezek a kőzetrészecskék a Holdon akár 400 kilométernél is messzebbre kerülhettek származási helyüktől, és évezredek alatt, aszteroidabecsapódások sorozata révén robbanhattak a felszínre.

Ha mindezt összerakjuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy ezek a darabok a hold felszínének olyan részeiről származnak, amelyekről geológiai értelemben egyelőre nem tudunk semmit. 

Az is lehet, hogy a kutatók számára is újdonságnak számító vulkánkitörések zajlottak.

A minták anyagának azonban csak mintegy 0,2 százaléka minősül egzotikusnak, a várt 10-20 százalék helyett. Ez arra utal, hogy a tudósoknak talán újra kell gondolniuk a becsapódásokból származó kilövellések útját a Hold felszínén, legalábbis ebben az újabb régióban.

A Csang'o–5 a Hold északi Oceanus Procellarum Mons Rümker régiójában gyűjtötte a mintákat, és a további leletek – valamint a korábbi küldetésekből származó minták – hasznosak lesznek ahhoz, hogy többet tudjunk meg arról, hogyan alakult ki a Hold felszíne, és hol kellene a jövőbeni leszálló- és bázishelyeket kialakítani.

A kutatás eredményeiről a Nature Astronomy számolt be.

Borítókép: 2011. június 10-én a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter 65 fokos szögben nyugat felé fordította pályáját, így az űrszonda kamerái a Hold Tycho kráterének drámai napfelkeltét rögzíthetik. (Fotó: Nasa)