Árpád-kori gödrök, árkok, padlóval rendelkező házak nyomaira bukkantak, de előkerültek egy szarmata település hasonló típusú épületei, továbbá egy bronzkori árok is.
A régészek találtak egy különlegesnek számító bronzkori karperecet, amely a Krisztus előtti második évezredre tehető – számolt be Fazekas András Kristóf, az ásatás vezetője.
Három korszak településeire, valamint egy bronzkori karperecre és egy szintén korabeli fiatalember csontvázára leltek a régészek Kecskemét-Hetényegyháza határában.
Az ásatásvezető elárulta,
már 40 centiméter mélységben három korszak települései bontakoztak ki azon az ásatáson,
amelyet az északi elkerülő nyomvonalán végeznek a régészek a Magyar Nemzeti Múzeum alvállalkozójaként 800 négyzetméteren.
A régészek találtak egy különlegesnek számító bronzkori karperecet, amely a Krisztus előtti második évezredre tehető. Az ásatásvezető szerint a Hetényegyháza határában felfedezett árkot akkor áshatták, amikor a trójai háború zajlott a mai Törökország területén.
Az ékszert feltehetően a munkák során veszíthette el a viselője. A karperec mellett bronzkori kerámiákat is találtak.
Fazekas András Kristóf elmondta: a próbaásatások során viszonylag magasan, a földfelszíntől harminc centiméterre egy csontvázat is találtak, amely feltehetően egy fiatalember maradványa. A temetkezési szokás alapján ez is a késői bronzkor időszakára keltezhető.
A régész hangsúlyozta: a korszakban a halottakat igen gyakran zsugorított pózban helyezték el a sírokban, vagyis az elhunyt végtagjait szorosan a test mellé felhúzták és az oldalára fektették. Így találtak rá erre a bronzkori csontvázra is.
A próbaásatásokat követően a Magyar Nemzeti Múzeum által meghatározott helyszíneken folytatódik majd a régészek munkája – tájékoztatta Fazekas András Kristóf ásatásvezető régész az MTI-t.
