A murgai templom országos jelentőségű épített örökségünk – a karzatmellvéd festményei közül az egyik II. Józsefet, egy másik pedig Luther Mártont ábrázolja. – Kicsit bumfordi, de bájos alkotás egy hajdani vándorpiktortól, aki feltehetően az akkori murgaiakat használta modellnek. Habsburg uralkodóról kép/festmény előfordul más templomban is, de együtt II. József és a vallásalapító nincs másutt – említ egy érdekességet Balogh Margit történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) általános főigazgató-helyettese.
A kőláda előlapján németül olvasható, hogy az a murgai evangélikus templom alapköve, amit 1796. november 20-án falaztak be. A 226 éves feliratok a Murgára 1745-ben beköltözött német telepesek legrégibb történelmének emléke. A leletről a BTK honlapján beszámoló Balogh Margit szerint a murgaiak evangélikus hitüket évtizedeken át csak magánházaknál gyakorolhatták, mígnem II. József uralkodó 1781. október 25-én kibocsátott türelmi rendelete nekik is engedélyezte a szabad vallásgyakorlást. 1784-ben megalakult a kétyi gyülekezet, amelyhez két év múlva a maga 450-470 lelkével hozzácsatolták Murgát.
1787. január 1-jétől már saját gyülekezeti anyakönyveket vezettek.
A kétyi templom alapkövét 1786. október 4-én rakták le, feltehetően Murgán is ekkortájt kezdődött a templom építése. A most fellelt kőládán szereplő 1796-os dátum ugyanis nem az alapkő elhelyezésének, hanem a templom felszentelésének a dátuma: egy évtizedbe telt, mire Isten háza mindkét faluban felépült. A templom építési dátumát általában a toronyban elhelyezett zárókövön szokták megörökíteni. Ez a murgai kőláda súlyánál fogva is alkalmatlan lett volna ilyen célra, ezért a falba süllyesztették, megörökítve rajta a templomszentelés időpontját és az építkezést támogató földbirtokos, Jeszenszky György nevét.
A ládát rejtő falat az idők során kétszer bontották ki. Először 1898. május elsején. Akkor a kőládában három darab ezüst és négy darab rézpénzt találtak. Ekkor határozták el, hogy a kőládába időkapszulát tesznek a templom és vele a falu krónikájával, az építés óta eltelt események leírásával és akkori pénzérmékkel. 1966-ban kíváncsi helybéliek másodszor is kibontották a falat. Egyikőjük lemásolta az időkapszula német szövegét. Eszerint 1898-ban az evangélikus közösség vezetőségét négy, a falu elöljáróságát kilenc férfiú alkotta. A kétyi anyaközség lelkésze minden negyedik vasárnap, valamint jeles egyházi ünnepnapokon és a templomszentelés ünnepén meglátogatta a murgaiakat, ekkor németül beszédet mondott és úrvacsorát szolgáltatott ki. Az év többi vasárnapján a kántortanító tartotta a szertartást.
