Először sikerült lencsevégre kapni ezt a különleges jelenséget

Először sikerült lencsevégre kapni porvihart a Naprendszeren kívül a James Webb űrteleszkóp segítségével – írta honlapján a BBC brit műsorszolgáltató.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 03. 23. 11:39
Világûr, 2023. március 16. Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA James Webb ûrteleszkópjával 2022 júniusában készített felvétel a Wolf-Rayet 124 elnevezésû csillagról (k) a Tejútrendszer Nyíl (Sagitta) csillagképében. A csillagot körbeölelõ, M1-67 néven katalogizált gyûrûs köd a csillagból kilökõdött porból és egyéb anyagból keletkezett légörvény. Az öregedõ csillagot Paul W. Merrill amerikai csillagász fedezte fel 1938-ban. MTI/AP/NASA/ESA/CSA/STScI/Webb ERO Production Team/AP Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A porvihart a Földtől negyven fényévre található VHS 1256 b exobolygón mutatták ki.

A VHS 1256 b-t a brit fejlesztésű Vista teleszkóppal fedezték fel 2015-ben Chilében. A hatalmas bolygó tömege 12-18-szorosa a Jupiterének, és két csillag körül kering körülbelül négyszer akkora távolságban, mint a Plutó a Naptól. A bolygó körülbelül tízezer év alatt teszi meg pályáját.

A korábbi megfigyelések vöröses színűnek mutatták az exobolygót, ami por jelenlétére utalt a légkörben. A Webb segítségével sikerült megerősíteni ezt a hipotézist. Az észleléshez nélkülözhetetlen volt a teleszkóp középinfravörös műszere (Miri) és a közeli infravörös spektrométere (NirSpec).

Azonban most nem készült lélegzetelállító kép a bolygóról, hanem a róla visszaverődő fényt bontották alkotószíneire, hogy megismerjék a légkör összetételét.

Az Arizonai Egyetem munkatársa, Brittany Miles vezette kutatócsoport a Webb adatainak elemzése során víz, metán, szén-monoxid és szén-dioxid nyomaira bukkant. Korábban sohasem találtak még egyszerre ennyi molekulát egy Naprendszerünkön kívüli bolygón.

Emellett kiderült, hogy a VHS 1256 b szilikátporral teli felhői állandóan emelkednek, keverednek és forognak a bolygó 22 órás napjának folyamán, a kihűlt anyagot lefelé, a forrót felfelé hajtva – írja a teleszkóp felfedezéseit ismertető webbtelescope.org

Egyes felhőkben egészen apró, füsthöz hasonló szilikátszemcsék találhatók, míg mások valamivel nagyobb, kis homokszemcsékhez hasonló anyagot tartalmaznak. A kutatók fényesebb és sötétebb felhőfoltokat is észleltek, ami arra utal, hogy némelyik felhő alacsonyabban fekvő és magasabb hőmérsékletű, míg mások magasabban húzódnak és hűvösebbek. A bolygó légkörének magasabb rétegeiben a hőmérséklet a 830 Celsius-fokot is elérheti – magyarázta Miles. Jelenlegi ismereteink alapján a VHS 1256 b ezzel a legváltozékonyabb bolygótömegű objektum a világűrben.

Felhőtakarója egy másik tényre is rámutat: az exobolygó csillagászati szempontból meglehetősen fiatal – mindössze 150 millió év telt el a kialakulása óta, és még évmilliárdokig fog változni. Idővel a bolygó egyre hidegebb lesz, és az égboltja kitisztul 

– vélik a kutatók.

A kutatócsoport tanulmánya március 22-én jelent meg a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban.

A James Webb az amerikai, az európai és a kanadai űrügynökségek közös projektje, amely 2021 decemberében indult el felfedezőútjára a világűrben.

Borítókép: Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA James Webb űrteleszkópjával 2022 júniusában készített felvétel a Wolf-Rayet 124 elnevezésű csillagról (Fotó: MTI/AP/NASA/ESA/CSA/STScI/Webb ERO Production Team/AP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.