Az otthonainkat szép számban ellepő, hívatlan poloskák nem csípnek, csak egyszerűen ősszel behúzódnak a lakásokba a hideg elől. A kiskertekben, a növénytermesztő fóliasátrakban azonban teljesen más a helyzet, mert ott nagy kárt tudnak tenni a paradicsom-, a paprika- és a többi vetemény szívogatásával. Az utóbbi időben több inváziós poloskafaj – márványos poloska, vándorpoloska – is érkezett hazánkba, és mivel jól érzik magukat nálunk, szaporodtak.
Az ATK Növi kutatói teljesen új csapdázási módszert fejlesztettek ki e poloskafajták ellen. Az eljárás azon alapszik, hogy ezek a fajok szeptemberben, októberben, vagyis a telelőre vonulás időszakában olyan helyeket keresnek, amelyek jobb túlélést biztosítanak számukra. Ezek általában a környezetüknél melegebb, jól védett, sokszor ember építette tereptárgyak, lakások. A kutatók által kifejlesztett csapdák mesterséges hőforrást alkalmaznak a poloskák csalogatására.
A csapda belsejében elhelyeztek egy termosztáttal szabályozott fűtőlapot, amelynek segítségével a kísérleteik alapján meghatározott megfelelő hőmérsékletet folyamatosan lehet biztosítani, ezzel a poloskáknak kedvező telelőhelyet imitálnak.
A csapdákat a poloskák által kedvelt telelőhely előtt helyezték ki, ahol főként márványos poloskák gyülekeztek nagy egyedszámban. A mesterségesen fűtött csapdák mellé fűtetlen kontrollcsapdákat is tettek. Egy átlagos csapdázási napon, mindössze ötórás működés során a márványos poloskák átlagos egyedszámának a 13 százalékát csalogatták be a fűtött csapdákba.
