Ötszázezer dollárt ítélt meg egy kanadai bíróság egy üzletembernek, aki hiába próbált eltávolíttatni a világ legnépszerűbb keresőjéből egy weboldalt, amely szerint a nyolcvanas években gyerekeket molesztált – írja a Rakéta.
A portál az Ars Technicán olvasható hírre hivatkozva úgy fogalmaz, a pert indító férfi egy ismert üzletember Kanadában és az Egyesült Államokban, aki egykor a kereskedelmi ingatlanközvetítés csúcsán állt, ám a nevét az ítéletet követő negyvenöt napban nem lehet nyilvánosságra hozni.
A férfi tizenhat éve, 2007-ben keresett rá a saját nevére a Google-ben, miután több potenciális ügyfele visszalépett a vele való szerződéstől. Talált egy cikket, amely szerint 1984-ben elítélték kiskorú molesztálása miatt.
A weboldal tulajdonosa nem volt hajlandó eltávolítani az írást, illetve arra kérte az áldozatot: bizonyítsa be, hogy nem vádolták meg soha ilyen bűncselekménnyel, ami az ügyben most eljáró bíró szerint a bizonyítási teher kafkai megfordítása. Az áldozat ráadásul bírósági úton sem tudta töröltetni a bejegyzést, mert Kanadában azt csak az első olvasás utáni egy évben tehette volna meg. Ezért végül
úgy döntött, hogy inkább a Google-höz fordul, hogy az internetezők ne találjanak rá a rágalmazó weboldalra.
A cég volt, hogy együttműködött vele, ám ahogyan újra és újra felbukkant a keresőjükben az oldal, egy idő után arra hivatkoztak, hogy az amerikai kommunikációs törvény 230. paragrafusa miatt nem kötelezhetők annak az eltávolítására, egy szabadkereskedelmi egyezmény miatt még Kanadában sem. A 230. paragrafus egy kilencvenes években született, a szolgáltatóknak védettséget biztosító passzus, ami szerint a posztoló felelős az általa egy internetes fórumon, közösségi oldalon megosztottakért, nem pedig a platform maga.
A bíró nem értett egyet a Google érvelésével, de azzal sem, hogy meg kéne bírságolnia a céget, hiszen szerinte tévedtek ugyan, ám jóhiszeműen jártak el az ügyben.
Így végül nem ítélte meg a férfi által kért hatmillió dolláros bírságot és kártérítést, de félmillió dolláros erkölcsi sérülés megtérítésére kötelezte a keresőóriást, mert szerinte az, ahogyan a felperes próbálta megőrizni, illetve helyreállítani a reputációját a huzavona során, valódi rémálmot jelentett.
