A mesterséges intelligencia (AI) miatt háromszázmillió munkahely van veszélyben
Az ipari forradalom kezdete óta az emberek folyamatosan attól félnek, hogy a gépek – a gépesített szövőszéktől kezdve a mikrocsipekkel működtetett robotokig – elveszik a munkájukat. Egyes szakértők szerint most, amikor a mesterséges intelligencia egyre több helyen megjelenik, a fenyegetés valóra válik: a robotok valóban átvesznek feladatokat. De vannak olyan munkák, amelyeket a számítógépek nem tudnak ellátni – legalábbis egy ideig.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Napjainkban a mesterséges intelligencia az emberek által végzett munka negyedét átvehetné. A Goldman Sachs 2023. márciusi tanulmányának másik fontos üzenete, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Államokban háromszézmillió munkahely szűnhet meg az automatizálás miatt.
– Nemcsak arról van szó, hogy ez egy-egy munkavállalóval, elszigetelten történik meg, hanem rendszerszintű lehet. Sok emberrel eshet meg, hirtelen, esetleg mindenkivel egyszerre. És ez nemcsak az egyénekre, hanem az egész gazdaságra hatással lehet – idézte a BBC Martin Fordot, a Robotok szabálya: Hogyan alakít át mindent a mesterséges intelligencia című könyv szerzőjét.
Szerencsére van némi remény. Még mindig léteznek feladatok, amelyekre a mesterséges intelligencia nem képes – amelyek kifejezetten emberi tulajdonságokra építenek, mint például az érzelmi intelligencia és a kreativitás.
Ha olyan munkát keresünk, amelyekben ezek a készségek alapvetők, csökkenthetjük a munkahelyvesztés esélyét.
Túlélési esélyek
Martin Ford három területen lát igen jó esélyt a túlélésre. Az elsőbe olyan munkák tartoznak, amelyek valóban kreatívak: nem képletes munkáról van szó, áruk ide-oda pakolásáról, hanem új ötleteket igénylő, valami újat létrehozó tevékenységről.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden „kreatívnak” tekintett munka biztonságos. Valójában a grafikai tervezés és a vizuális művészettel kapcsolatos szerepek bukhatnak el először. Több millió kép elemzése után a mesterséges intelligencia elsajátíthatja, hogy az emberek mit igényelnek ezen a téren. A közelmúlt botrányai mutatják, hogy a mesterséges intelligencia alkotásai valóban eséllyel szerepelnek művészeti pályázatokon. A kreativitás más területein nem kell aggódni. A tudományban, az orvostudományban, a jogban és megannyi más területen továbbra is lesz hely az emberek számára.
A második jó eséllyel túlélő csoport a kifinomult interperszonális kapcsolatokat igénylő munkát végzők köre. Ápolókra, üzleti tanácsadókra és oknyomozó újságírókra kell gondolni Martin Ford szerint. Ezek olyan tevékenységek, ahol az emberek nagyon mély megértésére, nagyfokú empátiára van szükség. Azt hiszi, hosszú időnek kell eltelnie, amíg a mesterséges intelligencia képes lesz olyan interakcióra, amelyek valóban emberi kapcsolatokat építenek ki, illetve igényelnek.
A harmadik biztonságos zóna azok a munkák, amelyek valóban nagy mobilitást, kézügyességet és problémamegoldó képességet igényelnek kiszámíthatatlan környezetben. A villanyszerelők, a vízvezeték-szerelők, a hegesztők és a hasonló munkát végzők ebbe a körbe tartoznak.
Ezek azok a feladatok, ahol folyamatosan új helyzettel kell szembenézni – emiatt valószínűleg ezeket a legnehezebb automatizálni.
Munkaerőt helyettesítő technológiák
Akik az előbb említett munkahelyeken dolgoznak, ne higgyék azt, hogy a szakmájuk teljesen védett a mesterséges intelligencia térhódításával szemben. Valójában, mondja Joanne Song McLaughlin, a Buffalo Egyetem munkagazdaságtan docense, iparágtól függetlenül a legtöbb munkahelynek vannak olyan aspektusai, amelyeket a technológia valószínűleg automatizál.
A képzettebb munkavállalókra nagyobb veszélyt jelent az AI. Fotó: Shutterstock
– Sok esetben nincs közvetlen veszély, de a feladatok változnak. Az emberi munkák egyre inkább az interperszonális készségekre fognak összpontosítani. Könnyű elképzelni, hogy például a mesterséges intelligencia sokkal pontosabban észleli a rákot, mint az orvosok. Feltételezem, hogy a jövőben az orvosok használják ezt az új technológiát. Bár egy robot látszólag nagyobb hatékonysággal megtalálja a daganatot, de a legtöbb ember továbbra is azt akarja, hogy egy orvos – egy valódi személy – mondja el neki ezt – érvel Joanne Song McLaughlin. Ez szinte minden munkára igaz. A kifejezetten emberi készségeknek a fejlesztése segíthet abban, hogy az embereknek a mesterséges intelligencia mellett is legyen szerepük.
Mindenkinek el kell gondolkodni azon, hogy a mesterséges intelligencia milyen feladatokat vehet át a munkájában és mi az ő nehezen pótolható képessége. Egykoron a bolti pénztárosoknak nagyon pontosan kellett tudniuk számolni, majd amikor megjelentek a pénztárgépek, akkor sem maradtak munka nélkül, hiszen az áruk leolvasása mellett a vásárlókkal való kapcsolatteremtés, az új termékek bevezetése lett a feladatuk. A szociális készség egyre fontosabbá vált ebben a szakmában. Hasonló más munkakörökben is megtörténhet.
A fehérgallér nem véd meg
Martin Ford szerint a felsőfokú végzettség vagy a jól fizető állás nem jelent védelmet a mesterséges intelligencia hatalomátvétele ellen. – Azt gondolhatnánk, hogy a fehérgalléros munka biztosabb pozíciót jelent a táplálékláncban, mint aki a megélhetéséért autót vezet. A fehérgalléros munkavállaló jövője azonban jobban fenyegetett, mint a sofőré, mert még mindig nincsenek önvezető autóink, de a mesterséges intelligencia biztosan tud jelentéseket írni. Sok esetben a képzettebb munkavállalókat jobban fenyegeti a munkahely vesztés réme, mint a legkevésbé képzetteket. Gondoljunk arra az emberre, aki a szállodai szobákat takarítja. Ezt a munkát nagyon nehéz automatizálni – üzeni Martin Ford. Szerinte egyértelmű, hogy a dinamikusan változó környezetben váratlan feladatok megoldását igénylő munkákat végzők jó eséllyel elkerülhetik a mesterséges intelligencia miatti munkahelyek elvesztését.
Legalábbis egy ideig.
Az általánosságon túl egy konkrétum. A jelenleg 130 ezer alkalmazottat foglalkoztató British Telecom azt tervezi, hogy kilencvenezer alá csökkenti a dolgozók létszámát a következő években. A hu.euronews.com szerint a cégóriás nemcsak belső pozíciók, hanem vállalkozások feladatait is átszervezi 2030-ig. A cél a költségek csökkentése. Ha a mesterséges intelligencia használata beválik, a munkavállalók akár ötödét is kiszoríthatja.
Borítókép: A AI takarítani nem tud, de jelentéseket már ír (Fotó: Shutterstock)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
