Radioaktív üledék a tó mélyén, avagy nyakunkon az antropocén korszak

Az 1950-ben végzett nukleáris kísérletek olyan egyértelmű változást hoztak egyebek mellett az egyik kanadai tó üledékében, hogy a tudósok azt szorgalmazzák, ez az időpont és ez az állóvíz szimbolizálja az új geológiai korszak, az antropocén kezdetét. A korszakhatárról jövőre várható döntés.

Nagyjából 11 700 évvel ezelőtt a kedvezően változó időjárásnak köszönhe­tően új földtörténeti korszak kezdődött, amelyet holocénnak, azaz földtörténeti jelenkornak nevezünk. A holocén fontos jellemzője, hogy alakításában egyre nagyobb szerepet játszott az ember. Mára azonban az emberiség olyannyira átformálta a bolygót, hogy a geológusok szerint új földtörténeti korszakról – az antropocénről – kell beszélnünk. (Az antropocén kifejezést a görög „ember” és „új” szavakból gyúrták össze.) De mikor kezdődött ez az újabb időszak?

A kutatók először a 2000-es évek elején javasolták az új geológiai korszak bevezetését, miután az 1995-ös kémiai Nobel-díjas holland Paul Crutzen megalkotta az antropocén kifejezést. Ez a korszak az, amióta az ember a globális éghajlat és a környezet meghatározó befolyásoló tényezője lett. Paul Crutzen az ipari forradalmat szabta meg a határként, és azzal érvelt, hogy a gőzgép 1769-es szabadalmaztatása fordulópontot jelentett az emberiség történelmében. De az antropocén ezen kiindulópontja láthatatlan Európán kívül, amely a XVIII. században az iparosodás központja volt. A déli féltekén az üledékek nem mutatnak jelentős változást az ipari forradalom idejéből. Olyan jellemző kell, ami a világ nagy részén egyértelműen jelzi az ember természetátalakító erejét és hatását.

Az emberiség olyannyira átformálta a bolygót, hogy új földtörténeti korról kell beszélnünk. Fotó: Europress/AFP

Az 1950-es és 1960-as évek elején végzett atomfegyvertesztek nyilvánvaló és kitörölhetetlen nyomokat hagytak a Földön, és ezek az események az új geo­lógiai korszak kezdetét jelzik, mondják a geológusok. Nem először. 2016-ban a tekintélyes kutatókból álló Antropocén-munkacsoport (AWG) meg is szavazta az új korszak kezdetét. Eszerint az antropocén 1950-ben kezdődött, a hidegháború elején, amikor először mutatták ki a nukleáris tesztek során keletkezett atomhulladék jelentős növekedését a bolygó megannyi pontján.

Ehhez az ötlethez tértek most vissza a geológusok, akik azzal érvelnek, hogy az akkori tesztekből származó szennyező anyagok kimosódtak a légkörből. A radioaktív plutónium–239-ben gazdag üledékrétegek a bolygó szinte minden pontján kimutathatók. Egy kis kanadai tóból származnak a legkorábbi egyértelmű minták arról, hogy az ember a nukleáris tesztjeivel megváltoztatta a természet egyensúlyát.

– A plutónium jelenléte lehetővé teszi számunkra ennek a határnak a kijelölését – mondta Colin Waters, a Leicesteri Egyetem tiszteletbeli professzora, a 2009-ben létrejött AWG elnöke. Az AWG geológusai a Torontó közelében található Crawford-tavat választották az antropocén korszak kezdetének a jelölésére.

– A Crawford-tó tízezer évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy mészkőbarlang föld alatti vízi utakra omlott, mély víznyelőt képezve – mondta a Live Science portálnak Francine McCarthy, a kanadai Brock Egyetem földtudományi professzora. A meleg nyári hónapokban a mészkőkőzetekből származó kalcitrészecskék kikristályosodnak és a tó medrébe hullnak, ahol fehér bevonatot képeznek. Ez a bevonat hasonlóan használható, mint a fák évgyűrűi. 1950-től a rétegekben megemelkedett a plutónium mennyisége, ez pedig olyan jelzőanyag, amely kizárólag az emberi tevékenységhez kötődik. 

2024 augusztusában döntenek majd arról, hogy a Crawford-tó lesz-e az antropocén – 1950-es – kezdetének referenciapontja.

Borítókép: A kanadai Crawford-tó az antropocén korszak szimbolikus helyszíne (Forrás: Wikipédia)