Mesterséges elefántcsont mentheti meg az elefántokat?

A nemzetközi tiltások ellenére évente több tízezer afrikai elefántot ölnek meg az agyaruk miatt. Lehetséges, hogy alternatív megoldások – a mesterséges elefántcsont – megvédhetik ezeket az állatokat?

2023. 09. 23. 7:00
A wild elephant was found dead without its ivory in Aceh
elefánt
ACEH, INDONESIA - DECEMBER 29: A wild elephant was found dead without its ivory in the Peusangan River area, Bireuen districts, Aceh Province, Indonesia, on December 29, 2018. According to the Aceh Natural Resources Conservation Agency (BKSDA Aceh) the elephant died more than 15 days before it was found, allegedly this wild elephant was killed by hunters and the ivory was taken. Khalis Surry / Anadolu Agency (Photo by Khalis Surry / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1970-es évek végén még több mint 1,3 millió elefánt kóborolt Afrikában, ma körülbelül 450 ezer példány él ebből a hatalmas állatból. A drasztikus csökkenés oka egyértelmű: évente legalább húszezer elefántot ölnek meg vadorzók az elefántcsont, azaz az agyaruk miatt.

1989-ben a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (Cites) betiltotta az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét, de ez nem védte meg az állatokat. Az ázsiai és afrikai (fekete) piaci kereslet jelentős hajtóerő – egy kiló elefántcsont 800–1500 dollár között talál gazdára.

És nem csak az elefántok vannak veszélyben. Az év elején ezért jelentette be az Egyesült Királyság kormánya, hogy a 2018-as elefántcsonttörvényt más állatokra is kiterjeszti. Ez azt jelenti, hogy a kardszárnyú delfinek, a vízilovak, a rozmárok, a narválok és az óriás ámbráscetek csontjainak értékesítését is betiltják.

Fehér arany

Az elefántcsont vagy „fehér arany”, ahogyan néha nevezik, a történelem egyik legértékesebb és legkeresettebb nyersanyaga. Az elefántcsont a luxust jelenti, amelyből ékszereket, fegyvereket és hangszereket készítettek. Értékét különleges tulajdonságok adják: gyönyörű, tartós, homogén megjelenésű és könnyen faragható, miközben megőrzi különleges fényét.

A Bécsi Egyetemen dolgozó Thaddaa Rath azt a célt tűzte ki, hogy az állatok leölése nélkül próbálja kielégíteni a különleges anyag iránti keresletet. Csapatával közösen megalkotta a Digory nevű elefántcsont alternatívát. Az anyagból 3D-s nyomtatással és polírozással megtévesztően hiteles faragványok készíthetők. Thaddaa Rath és csapata az elefántcsont optikai és esztétikai tulajdonságait akarta visszaadni, miközben hasonló szilárdságot és sűrűséget ér el. A Digory szintetikus gyanta és kalcium-foszfát részecskék felhasználásával készül, 3D-nyomtatással rétegről rétegre hozzák létre a kívánt formát.

Annak ellenére, hogy utánozza az elefántcsont fizikai tulajdonságait, Digory kémiai szerkezete semmiben sem hasonlít ahhoz, ellentétben a szintetikus elefántcsonttal, amelyet egy Max Planck-tudóscsoport 2019-ben Németországban alkotott meg.

Szintetikus elefántcsont

A szintetikus elefántcsont létrehozásának ötlete a zongorabillentyűk elefántcsont borításának lecserélésének vágyából fakadt. Dieter Fischer, Sarah Parks és Jochen Mannhart egy foszfát alapú kompozittal reprodukálta a valódi elefántcsontagyar kémiáját – olyannyira, hogy azt mondják, néha nehéz különbséget tenni a valódi elefántcsont és a mesterséges változat között.

A természetes elefántcsont egy csontszerű anyag, amely a fogzománc alatt található dentinből áll. A szintetikus elefántcsont fejlesztői a hidroxilapatit nevű anyagot oldott zselatinná keverték. – Amit nem próbáltunk meg reprodukálni, az az agyar mikroszerkezete, mert kiderült, hogy azok a funkcionális tulajdonságok, amelyek érdekeltek bennünket, mint például az érintés és a fogás, nem a nanoszerkezettől függtek – magyarázza a BBC-nek Jochen Mannhart, aki kollégáival nem csupán a zongorabillentyűk elefántcsont berakásait szeretné lecserélni, hanem a környezetszennyező műanyag leváltására is gondoltak. A műanyagok pótlására biológiailag lebomló és nem erőforrás-igényes anyagokat akarnak fejleszteni.

Elefántcsontdió

Az angliai St Alban’s piac egyik standján Alison Williams ékszerüzlete, a Boldog elefánt 2020-as indulása óta dinamikusan fejlődik. Alison Williams ékszerei elefántcsontdióból (amit növényi elefántcsontként, illetve taguaként is emlegetnek) készülnek. Két spanyol botanikus az 1700-as évek végén, az Andok keleti lábánál fedezte fel ezt a különleges pálmát. A 19. században az egyre elterjedtebben használt, elefántcsontdióból készült ékszereket egyedül kénsavval tudták megkülönböztetni: egy cseppnyi kénsav hatására a tagua ékszer rózsaszínűvé vált, míg az elefántcsont fehér marad.

A Dél-Amerika északnyugati részének esőerdőiben, és tengerparti síkságain őshonos pálma évente 16-18 maghüvelyt nevel, amelyek növekedése másfél évig tart. A korai stádiumban a magbelső iható (száz százalékig növényi cellulózt tartalmaz), íze a kókusztejhez hasonlít. Idővel ehető zselévé keményedik. A földre pottyanó magbelső lassú száradás útján éri el a megfelelő szilárdságot. A dió elefántcsonthoz hasonló színe és keménysége kiváló alapanyaggá teszi.

A diót polírozzák és faragják, és széles körben használják ékszerek, gombok vagy dísztárgyak készítésére. A brit portált tájékoztató Alison Williams szerint egy év alatt egy pálma annyi növényi elefántcsontot termel, mint amennyit egy átlagos afrikai elefánt élete során.

A mesterséges elefántcsontok csökkenthetik a keresletet, de nem szüntethetik meg. Az elefántcsont helyettesítője nehezen fogadható el például Japánban, ahol a Hanko néven ismert bélyegzőknek hatalmas a hagyománya. A szigetországban elterjedt, hogy az emberek nem kézzel írnak alá, hanem elefántcsontból készült, névre szóló bélyegzővel szignálják a dokumentumokat. Egyes japánok számára a valódi elefántcsont használata óriási kulturális jelentőséggel bír.

Noha Japáné a világ egyik legnagyobb legális elefántcsontpiaca, egy nemrégiben készült tanulmány szerint a kereslet ma már a töredéke az egykorinak. (Egyes szervezetek úgy vélik, hogy nem minden elefántcsontot értékesítenek legálisan.)

Egy elefánt 60-70 évig élhet. Igen ám, de az elmúlt félévszázad alatt a vadon élő elefántok létszáma harmadára zsugorodott. Természetvédők attól tartanak, ha folytatódik a tendencia, belátható időn belül ezek az állatok kipusztulnak a természetes élőhelyeikről. Maradnak az állatkerti példányok.

A kutatók az állatok érdekében tovább keresik az alternatívák, hogy megóvják az elefántokat.

Borítókép: Ázsiai elefánt teteme Indonéziában. Az állat agyarát lefűrészelték. Elefántcsont kellett valakinek (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.