Exobolygó-kutató műhold épül jelentős magyar részvétellel

Az Európai Űrügynökség 2029-ben indítja Ariel nevű tudományos misszióját, amely a bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének alapvető kérdéseire keresi a választ. A négy-hat éves küldetés során ezer, távoli csillag körül keringő bolygót figyelnek meg. Ez az első olyan tudományos misszió, amely kimondottan az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét méri – jelentős magyar részvétellel.

Az exobolygók a távoli csillagok körül keringő planéták. Az első ilyen objektumot 1994-ben fedezték fel, amiért 25 évvel később, 2019-ben Michel Mayor és Didier Queloz svájci csillagászok fizikai Nobel-díjat kaptak. Az elmúlt mintegy három évtizedben földfelszíni és űreszközök segítségével 5528 exobolygót találtak, köztük több exobolygót tartalmazó rendszert is. Többségük nem hasonlít a naprendszerbeli ismerős objektumokra: kétezer fok felszínű lávabolygóktól óceán­bolygókon keresztül jeges óriásokig, központi csillagukat néhány órán belül megkerülő planétákon keresztül két nappal rendelkező „tatooine” bolygókig mindenféle előfordul közöttük. Az utóbbi években a tudományos kutatás fókusza a felfedezésről az exobolygók jobb megismerése felé tolódott el.

Ahhoz képest, hogy az exobolygókat sokszor nem is látjuk közvetlenül, és közvetett módszerekre vagyunk utalva, mégis rengeteg információt szerezhetünk róluk a méretüktől és tömegüktől kezdve az átlagos sűrűségükön, feltételezhető összetételükön és belső felépítésükön keresztül a felszíni hőmérsékletükig és forgásukig. Az életfeltételek szempontjából kiemelkedő jelentősége van a bolygók atmoszférájának. Az ­Ariel ezer exobolygót figyel meg, minden eddiginél nagyobb mintát létrehozva a statisztikai vizsgálatokhoz.

Az eszközt fejlesztő konzorciumnak – hatszázmillió eurós programról van szó – 16 tagország több mint ötven intézetéből hatszáz kutató és mérnök a tagja, emellett a közelmúltban az amerikai, a japán és a kanadai űrügynökség is beszállt a programba. (Magyarország 2018 óta tag.) A konzor­cium negyedévente tart személyes találkozót, ahol a kutatók és a mérnökök megbeszélik a misszióval kapcsolatos feladatokat. Az októberi budapesti találkozóra több mint 220-an érkeztek.

A miskolci Admatis Kft. az űrtávcsőre kerülő eszközöket és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket szállítja – a fejlesztés 2019-ben kezdődött. Az űreszközbe speciális hűtőradiátort is beépítenek, amely a műhold belsejében lévő kritikus eszközök, jellemzően a detektor és az elektronika hőmérsékletének nagyon pontos szabályozását végzi. Minden egyes eszköznek van egy optimális működési hőmérséklete, ráadásul minden elemnek más. Működés közben melegszenek, ezt a pluszhőt el kell vezetni.

– Ezt a feladatot látja el a radiátor, ami a műszereket hűti, a világűrt pedig fűti – mondta el lapunknak Bár­czy Tamás, a kft. vezetője, aki szerint a legfőbb műszaki kihívás, hogy ennek a radiátornak mínusz 220 Celsius-fokon kell működnie, ráadásul vákuumban és erős sugárzási környezetben. A magyar hozzájárulás része emellett a Földön maradó eszközök közül az angliai összeszereléshez használandó különböző szerelőkeretek, pozicionálóberendezések és állványok elkészítése, valamint az a három konténer, amelyekben az űrtávcső közúti szállítása történik Európán át. Ezek biztosítják a műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét tisztaszobai körülmények között.

– Az emberiség olyan eszközt hoz létre, ami korábban nem létezett. Olyan eszközre van szükség, aminek tökéletesen kell működnie másfél millió kilométerre a Földtől. Nincs lehetőség az utólagos szervizelésre – érzékeltette a feladat jelentőségét Bárczy Tamás.

Borítókép: A négy-hat éves küldetés során ezer távoli csillag körül keringő exobolygót figyelnek meg (Forrás: ESA/STFC)