A rovarok kihalása hogyan változtatná meg bolygónkat?

Kétmillióra tehető a kihalás veszélyének kitett rovarfajok száma. Ezeknek a lényeknek az elvesztése óriási hatással lenne a földi életre. Rovarok nélkül nehezen kerülne gyümölcs és zöldség az asztalunkra.

Honey bee (Apis mellifera) collecting a flower of flowering rush (Butomus umbellatus), banks of the Meurthe, Nancy, Lorraine, France (Photo by Stephane Vitzthum / Biosphoto / Biosphoto via AFP) Fotó: AFP

Kutatók a mezőgazdasági termelés elvesztett gazdasági értékét modellezték három országban: Hondurasban, Nigériában és Nepálban. Azt találták, hogy az ott termesztett növények mennyisége 16-31 százalékkal csökkent a nem megfelelő beporzás miatt. Mivel ezekben az országokban a lakosság egy-kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik, ez hatalmas csapás az ott élőknek.

Valós veszély a rovarok kihalása?

Szárazság és aszály idején hajlamosak vagyunk a föld feletti hatásokra gondolni: a növények elhervadnak, a tavak kiszáradnak, az emberek és az állatok olyan helyre vándorolnak, ahol vizet remélnek. A felszín alatt hasonló válság zajlik. A hőstressz a rovarpopulációk felbomlását és a talaj biodiverzitásának csökkenését okozza.

Franciska de Vries professzor, az Amszterdami Egyetem kutatója azt igazolta, hogy a szélsőséges események, például az ismétlődő szélsőséges időjárás hosszú távon károsítja a talaj biológiai sokféleségét és a növények növekedési képességét. Ha sokáig száraz a talaj, az ottani élőlények egyszerűen elpusztulnak.

„Nem gazdálkodunk jól a talajainkkal, ami csökkenti azon képességüket, hogy megbirkózzanak ezekkel a szélsőséges eseményekkel. Ugyanakkor ezek a szélsőséges események még sebezhetőbbé teszik a talajt és terményeket” – üzente Franciska de Vries. Az ENSZ adatai szerint a földterületek akár negyven százaléka is leromlottnak minősül, a világ lakosságának fele már most megszenvedi ennek következményét.

Bolygónk jövője a tét

„A rovarok, ezen belül a beporzó rovarok száma, sokfélesége folyamatosan csökken. Ennek mértéke eltér az egyes országokban, de a visszaesés egyértelmű. Ismert példa Németország, ahol 27 éven át követték a rovarpopulációk változását védett és nem védett környezetben. Bizonyos fajok esetében hetvenszázalékos csökkenést mértek ezen időszak alatt. Egy globális tanulmány pedig arra világított rá, hogy a bolygó egészén drasztikus visszaesés figyelhető meg. Ebbe a körbe tartoznak a lepkék és hártyásszárnyúak, azaz a méhek és darazsak, amikre a legnagyobb szükség van sok növény beporzásánál” – mondta tavaly tavasszal lapunknak Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Félrevezető és veszélyes lenne azonban azt hinni, hogy csak a házi méhekre alapozható a beporzás, így sok tekintetben a földi lét jövője. Nagyarányú méhcsaládveszteségekre az elmúlt években, évtizedekben sajnos már több régióban, országban számos példát találunk, és ez alól Magyarország sem kivétel. Hazánkban március tizedike a beporzók napja. 2018 óta, ezen a napon minden olyan élőlényre felhívják a figyelmet, amelyeknek szerepük van a növények megporzásában: a termesztett növényeink kétharmadát, az élelmiszereinknek egyharmadát köszönhetjük nekik. Kérdés, hogy meddig? Európában minden tízedik méh- és lepkefaj a kihalás szélén van, ami hatalmas probléma, mert a virágos növények legnagyobb része, a hazai fajoknak 82 százaléka állatok révén porozódik be.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület honlapján olvasható, hogy világszerte közel évi 150 milliárd euróra becsülik a rovarok által végzett beporzó munka értékét. Ha ezek a rovarok nem végzik el ezt a feladatot, hatalmas gondban leszünk. Egyre több növénytermesztő tapasztalta meg az elmúlt évtizedben, hogy rovarbeporzást igénylő kultúrájuk évről évre kevesebb termést adott. Rájöttek, hogy a beporzók hiánya, eltűnése okozta a kevesebb termést, és az ezzel járó árbevétel-kiesésüket.

Magyarországon, ahol ma még sok a méhcsalád, a méhészek inkább vetélkednek az elérhető virágforrásokért, míg például az Amerikai Egyesült Államokban a gazdák fizetnek a házi méhek szolgáltatásaiért, a beporzásért. A mandulát, szilvát, almát, körtét, cseresznyét, dinnyét, áfonyát termesztő farmerek évente megközelítőleg 200 milliárd forint értékben fizetnek úgynevezett beporzási díjat a méhészeknek.

Borítókép: Házi méh munkában. Beláthatatlan következménnyel járna a rovarok eltűnése (Fotó: AFP)