Az érelzáródás számos szerv károsodását okozhatja, például az agy érintettsége esetén kialakulhat stroke, a szem esetén látásvesztés. Szövődményként a végtagokon fekélyek is jelentkezhetnek. A sarlósejtes vérszegénység gyakori szövődménye, hogy az érintettek sokkal jobban kitettek a fertőzéseknek.
A rendellenességgel élők egész életükben kezelésre szorulnak. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra, védőoltásokra és bizonyos esetekben antibiotikumot kell szedni a fertőzések megelőzéséhez. A vérszegénységet rendszeres vérátömlesztéssel (transzfúzió) kezelik. Az érintett gyerekeknél csontvelő-átültetés is szóba jöhet. A betegek számára azonban nagyon nehéz megfelelő donort találni ehhez az eljáráshoz, amely számos szövődménnyel járhat.
Egy 42 éves sarlósejtes vérszegénységben szenvedő beteg – történetét a dw.com írta meg – arról beszélt, hogy a betegség óriási hatással volt az életére. Nemcsak fizikailag, hanem anyagilag is: évente több mint tízezer dollárt költ orvosi kezelésekre. „Gyerekként eltávolították az epehólyagomat, és olyan elviselhetetlen fájdalmas krízisekkel küzdöttem, amelyek miatt napokig-hetekig voltam kórházban” – mondta a páciens, akinél kétéves korában mutatták ki a betegséget. Fájdalmát csak a gyakori kórházi látogatásokkal lehetett kezelni, ami óriási terhet rótt a családjára.
Hogyan működik a CRISPR-kezelés sarlósejtes betegség esetén?
Az amerikai kísérletben az Exa-cel klinikai tesztelése során a vizsgált 32 résztvevő közül 31 nem tapasztalt korábbi léptékű fájdalmat. Az új kezelés részeként a beteg őssejtjeit eltávolítják, majd Exa-cellel kezelik, amely a CRISPR génszerkesztő eljárással lényegében kivágja a DNS-ből azokat a szakaszokat, amelyek a sarló alakot okozzák. A beteg közben kemoterápiás kezelést is kap, hogy megszabadítsák a testét a sarló alakú sejtektől. A génszerkesztéssel kezelt őssejtek visszakerülnek a szervezetbe. A folyamat több mint egy hónapos kórházi tartózkodást igényel. Szakértők szerint az a tény, hogy a CRISPR-kezeléshez nincs szükség donorra, az eljárást vonzóvá teszi a betegek és az orvosok számára.
James Taylor, a Howard Egyetem sarlósejtes betegséggel foglalkozó központjának igazgatója a dw.com-nak azt mondta, hogy bár ez a kezelés izgalmas fejlemény, vannak fenntartásai. Harminckét beteget értékeltek, ami nem nagy szám. A kezelés költsége – a becslések szerint fejenként körülbelül kétmillió dollár – ugyanakkor rendkívül magas.
Miközben a kezelőközpontok többsége az Egyesült Államok északkeleti részén és nyugaton található, a betegek túlnyomó többsége délen koncentrálódik. Emellett a betegségben szenvedők nagy része nem az Egyesült Államokban vagy Európában él, hanem Afrikában, ahol a CRISPR-kezelés elérhetősége ritka. És ha igaz a kétmillió dolláros kezelési díj, akkor megfizethetetlen.
A kritikusok szerint nem világos, hogy a kezelés hosszú távon is hatásos lesz-e. Mások aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a CRISPR-kezelés nem csak a betegséget okozó DNS-részt vágja ki, ami komplikációkat okozhat. Mindezek ellenére az FDA tanácsadó bizottsága támogatta a kezelés bevezetését.
Borítókép: A CRISPR-kezeléssel segíthetnek a sarlósejtes betegeken (Fotó: Science Photo Library via AFP)
