CRISPR-kezelés segíthet a sarlósejtes vérszegénységben szenvedőkön

A sarlósejtes vérszegénység kezelésére szolgáló, CRISPR-kezelésen alapuló gyógyszert december elején engedélyezheti az Egyesült Államok illetékes hatósága. Ez lehet az első CRISPR-kezeléssel készített hatóanyag, amelynek a használatát jóváhagyják.

Sickle cell, illustration. (Photo by SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT / SKX / Science Photo Library via AFP) Fotó: Science Photo Library via AFP

A sarlósejtes vérszegénységet kezelő CRISPR-módszeren alapuló gyógyszer biztonságos – értékelt az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) tanácsadó bizottsága. Az Exa-cel nevű hatóanyag alkalmazását a hírek szerint december elején engedélyezhetik. Ez lenne az első olyan CRISPR-kezelés, amelyet genetikai eredetű betegség klinikai kezelésére hagynak jóvá.

Világszerte több mint 7,7 millió ember él sarlósejtes vérszegénységben, ami túlnyomórészt afrikai vagy karibi származású embereket érint. A betegség halálozási arány magas, világszerte ez a 12. vezető halálok az öt év alatti gyermekek körében. Általában a sarlósejtes betegek körülbelül húsz évvel korábban halnak meg a többieknél.

A sarlósejtes vérszegénység genetikája

Az egészségvonal.gov.hu-n olvasható, hogy a betegség kialakulásához mindkét szülőtől hibás gént kell örökölni. A génhiba következtében a vér oxigénszállító fehérjéje, a hemoglobin hibás szerkezetű lesz. A hemoglobin a vörösvértestekben található, így a betegség következménye, hogy a vörösvértestek is rendellenes, sarlóra emlékeztető alakot vesznek fel. Ezeket a sarlósejteket a lép 10-20 nap után megsemmisíti (a vörösvértestek általában 90-120 napig működnek, mielőtt a lép elpusztítja őket), ez a pusztulás vérszegénységhez vezet. A sarló alakú vörösvértestek nagyobbak és rugalmatlanabbak a normál vörösvértesteknél, ezért elzáródást okozhatnak a hajszálerekben. A szövetek ilyen módon oxigénhiányos állapota vezet a betegségre jellemző súlyos fájdalmakhoz.

Az érelzáródás számos szerv károsodását okozhatja, például az agy érintettsége esetén kialakulhat stroke, a szem esetén látásvesztés. Szövődményként a végtagokon fekélyek is jelentkezhetnek. A sarlósejtes vérszegénység gyakori szövődménye, hogy az érintettek sokkal jobban kitettek a fertőzéseknek.

A rendellenességgel élők egész életükben kezelésre szorulnak. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra, védőoltásokra és bizonyos esetekben antibiotikumot kell szedni a fertőzések megelőzéséhez. A vérszegénységet rendszeres vérátömlesztéssel (transzfúzió) kezelik. Az érintett gyerekeknél csontvelő-átültetés is szóba jöhet. A betegek számára azonban nagyon nehéz megfelelő donort találni ehhez az eljáráshoz, amely számos szövődménnyel járhat.

Egy 42 éves sarlósejtes vérszegénységben szenvedő beteg – történetét a dw.com írta meg – arról beszélt, hogy a betegség óriási hatással volt az életére. Nemcsak fizikailag, hanem anyagilag is: évente több mint tízezer dollárt költ orvosi kezelésekre. „Gyerekként eltávolították az epehólyagomat, és olyan elviselhetetlen fájdalmas krízisekkel küzdöttem, amelyek miatt napokig-hetekig voltam kórházban” – mondta a páciens, akinél kétéves korában mutatták ki a betegséget. Fájdalmát csak a gyakori kórházi látogatásokkal lehetett kezelni, ami óriási terhet rótt a családjára.

Hogyan működik a CRISPR-kezelés sarlósejtes betegség esetén?

Az amerikai kísérletben az Exa-cel klinikai tesztelése során a vizsgált 32 résztvevő közül 31 nem tapasztalt korábbi léptékű fájdalmat. Az új kezelés részeként a beteg őssejtjeit eltávolítják, majd Exa-cellel kezelik, amely a CRISPR génszerkesztő eljárással lényegében kivágja a DNS-ből azokat a szakaszokat, amelyek a sarló alakot okozzák. A beteg közben kemoterápiás kezelést is kap, hogy megszabadítsák a testét a sarló alakú sejtektől. A génszerkesztéssel kezelt őssejtek visszakerülnek a szervezetbe. A folyamat több mint egy hónapos kórházi tartózkodást igényel. Szakértők szerint az a tény, hogy a CRISPR-kezeléshez nincs szükség donorra, az eljárást vonzóvá teszi a betegek és az orvosok számára.

James Taylor, a Howard Egyetem sarlósejtes betegséggel foglalkozó központjának igazgatója a dw.com-nak azt mondta, hogy bár ez a kezelés izgalmas fejlemény, vannak fenntartásai. Harminckét beteget értékeltek, ami nem nagy szám. A kezelés költsége – a becslések szerint fejenként körülbelül kétmillió dollár – ugyanakkor rendkívül magas.

Miközben a kezelőközpontok többsége az Egyesült Államok északkeleti részén és nyugaton található, a betegek túlnyomó többsége délen koncentrálódik. Emellett a betegségben szenvedők nagy része nem az Egyesült Államokban vagy Európában él, hanem Afrikában, ahol a CRISPR-kezelés elérhetősége ritka. És ha igaz a kétmillió dolláros kezelési díj, akkor megfizethetetlen.

A kritikusok szerint nem világos, hogy a kezelés hosszú távon is hatásos lesz-e. Mások aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a CRISPR-kezelés nem csak a betegséget okozó DNS-részt vágja ki, ami komplikációkat okozhat. Mindezek ellenére az FDA tanácsadó bizottsága támogatta a kezelés bevezetését.

Borítókép: A CRISPR-kezeléssel segíthetnek a sarlósejtes betegeken (Fotó: Science Photo Library via AFP)