Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. június 25.
Lengyelország
Hollandia
18:002024. június 25.
Ausztria

Hogyan írják át az új felfedezések az emberiség történelmét?

Amikor az éghajlat kedvezőtlenebbre fordult, a hosszú időn keresztül a bolygón kóborló, kis csoportokban élő, vadászó és gyűjtögető ember lakhatóbb helyre költözött, majd útra kelt, amikor az ismét rosszra fordult. Őseink több százezer éve használtak tüzet főzéshez és a melegedéshez. Szerszámokat, ruhákat, ékszereket és menedéket is készítettek. Körülbelül tízezer évvel ezelőtt valami történt az emberiséggel.

2024. 01. 05. 12:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fajunk, a Homo sapiens körülbelül háromszázezer éve létezik. Ezen időszak alatt az ember szinte mindvégig vadászott és gyűjtögetett. Akkor miért hagyott fel azzal az életmóddal, amely olyan sokáig jól működött? Miért töltöttek az emberek egyre több időt ugyanazon a helyen, hoztak létre településeket, találták fel az írást, a pénzt, a kereket és a puskaport? Néhány ezer éven belül – az evolúciós skálát tekintve egy szempillantás alatt – városok és birodalmak jöttek létre az egész világon. Az emberiség átalakította a bolygót. Ma a Föld körül műholdak keringenek, az embereket robotok gyógyítják, egyre nagyobb szerepet játszik életünkben a mesterséges intelligencia.

Az emberiség letelepedése konfliktusokkal járt. Fotó: Body Philippe

Csapdahelyzet  következményekkel

Régészek és antropológusok igyekeztek megmagyarázni, hogy mi indokolta a gyors és rendkívüli átalakulást. Összeállítottak egy történetet, hogy értelmezzék a közelmúlt evolúciós történelmében bekövetkezett hatalmas társadalmi változást. A legelterjedtebb narratíva egyfajta csapdát ír le: amint az emberek elkezdtek gazdálkodni, egyre bonyolultabb viszonyok alakultak ki, amelyek menthetetlenül hierarchiához, egyenlőtlenséghez és környezetromboláshoz vezettek. Az emberek néhány különösen termékeny helyen próbálkoztak a gazdálkodással – aztán rájöttek, hogy nincs visszaút. Azzal, hogy több élelmiszert termeltek, beindították a népesség növekedését, ami egyre több élelmiszer előállítását igényelte. Azok az egyének, akik ellenőrizni tudták a gabonaellátást, lettek az első uralkodók a korábban egalitárius társadalmakban.

A civilizáció felemelkedésének ez a komor képe már régóta uralkodik. Azonban minél több egykori társadalmat ismerünk meg, újra kell gondolnunk eredettörténetünket. – Nincs nyilvánvaló oka annak, hogy az emberek elkezdenek falvakban élni és háziasítani [növényeket és állatokat] – mondta a Newscientist.com portálnak Laura Dietrich, az osztrák Régészeti Intézet munkatársa. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ez a narratíva fikció. Az első probléma az, hogy hamisan ábrázolja a vadászó-gyűjtögető társadalmakat, amelyek sokkal összetettebbek voltak, mint eddig gondoltuk.

Különös építmények

Ezt az elhibázott feltevést a dél-törökországi Göbekli Tepe nevű hely tanúsítja. Az 1990-es évek közepén kör alakú épületek maradványait tárták fel, amiket téglalap alakú építmények vettek körül. Mindez azért meglepő, mert Göbekli Tepe a 11 500-10 000 évvel ezelőtti időkből, azaz a mezőgazdaság keletkezése előtti korból  származik. – Nincs háziasított növényük vagy állatuk – mondja Laura Dietrich. Göbekli Tepe bizonyítja, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek olyan épületeket hoztak létre, amelyekről korábban azt hitték, hogy azok a letelepedett mezőgazdasági társadalmakra jellemzők.

Az elmúlt évtizedekben a modern vadászó-gyűjtögető csoportok tanulmányozása felforgatta a társadalmi struktúrájukról alkotott elképzelé­seinket. Adrian Jaeggi, a svájci Zürichi Egyetem munkatársa szerint egyes csoportokra a magas fokú politikai rétegzettség volt a jellemző. Példaként említi, hogy húsz-harminc ezer éves díszes sírokat mintha uralkodóknak emeltek volna. Bár sok kérdés maradt, egy dolog világos. A hagyományos történet – miszerint az összetett társadalmak a mezőgazdaság fejlődésével kezdődtek – nem állja meg a helyét, legalábbis nem mindig. A vadászók-gyűjtögetők nagy csoportokat alkothattak, szertartásokat végezhettek és igényes emlékműveket építettek. A gazdálkodás ennek nem volt előfeltétele.

Talán társadalompolitikai okai voltak a gazdálkodás térnyerésének? Samuel Bowles az új-mexikói Santa Fe Intézet és Jung-Kyoo Choi, a dél-koreai Daegu-i Kyungpook Nemzeti Egyetem munkatársa matematikai modell segítségével mutatta be, hogy a gazdálkodás előnyösebb volt azokban a társadalmakban, ahol az emberek vagyont birtokolhattak. De ez még mindig nem ad választ arra a kérdésre, hogy olyan eltérő helyeken, mint Mezopotámia, Észak-Kína és Dél-Amerika, miért fordultak az emberek a mezőgazdaság felé néhány évezreden belül. A válasz a klímaváltozásban rejlik. A mintegy tízezer évvel ezelőtti időszakig a hőmérséklet jelentősen ingadozott. – A nomád vadászó és gyűjtögető életmód a legjobb módja a megélhetésnek, amikor a körülmények annyira kiszámíthatatlanok – mondja a brit portálnak Adrian Jaeggi. Azóta a jóval kiszámíthatóbb éghajlat lehetővé tette a gazdálkodás virágzását.

A változás hajtóereje

Ma már tudjuk, hogy a vadászó-gyűjtögető társadalmak sokkal változatosabbak voltak, mint gondoltuk. A következő kihívás annak megértése, hogy egyes társadalmak miért váltak drá­maian összetetté – erős vezetőkkel, valamint az írás, a pénz és az új technológiák gyors feltalálásával. Az egyik legkiemelkedőbb próbálkozás a Seshat-projekt, amelyet az írás és a tudás egyiptomi istennőjéről neveztek el. A program százéves időközönként írja le a társadalmakban végbemenő változásokat, változók sorát használva a komplexitás mérésére.

Az első, 2017-ben publikált tanulmány azt elemezte, hogy a társadalmak hasonló módon fejlődnek vagy a saját, egyedi útjukat követik. A csapat 414 társadalmat vizsgált az elmúlt tízezer évből. Mindegyik esetben 51 változóra vonatkoztak adatok, a térbeli léptéktől, a népsűrűségtől az íráshasználatig és a mindenki számára előnyös rendszerek, például az öntözőhálózatok kialakulásáig. Kiderült, hogy a komplexitás folyamata minden esetben hasonlóan nézett ki.

Öt évvel később a Seshat-kutatók megpróbálták feltárni, mi indítja el ezt a társadalmi átalakulást. Tizenhét lehetőséget soroltak fel, például a mezőgazdaságot, a földrajzi léptéket és a társadalmi hierarchiát. Úgy érveltek, hogy ha az egyik tényező a mozgatórugó, az általában megelőzi a többit. Az elemzés azt sugallta, hogy a gazdálkodás valóban szerepet játszott, de a legfontosabb tényező a hadviselés volt. Különösen döntő jelentőségű volt a vasfegyverek és a lovasság megjelenése a Krisztus előtti első évezredben. Ezzel sokan nem értenek egyet, mint ahogy azzal sem, hogy a vallási meggyőződés képes volt összetartani az akkori társadalmakat, azaz a korabeli vallásosság döntő fontosságú volt a nagy államok kialakulásában. 2019-ben a Seshat-csapat arra a következtetésre jutott, hogy a moralizáló istenekbe vetett hit azután jött létre, hogy a társadalmak már kialakultak, így az nem lehetett a mozgatórugó.

Mindez kétségtelenül azt mutatja, hogy a civilizáció kialakulása bonyolult. A kutatók nem hiszik, hogy a társadalmak mindig lineáris módon fejlődnek. – Sok minden, amit a világ őstörténetéről tudtunk, a Közel-Keletről és Európából származik – mondja Jennifer Kahn, a virginiai William & Mary College munkatársa, aki szerint nincs egyetlen történet arra, hogy a társadalmak hogyan válnak bonyolultabbá. Más szóval, a cselekményvonal sokkal gazdagabb, mint gondoltuk. A fordulatok megértése nemcsak új megvilágításba helyezi múltunkat, de akár jobb társadalmak létrehozását is segítheti.

Borítókép: A dél-törökországi Göbekli Tepe nevű hely különleges régészeti leletei nyomán újra kell gondolni a múltunkat. (Forrás: Wikipédia)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.