Verespatak magyar öröksége

A Magyar Összetartozás Intézetének honlapján elindult a Látkép című sorozat. Balázs D. Attila sorozatának első írása az egykor szebb napokat látott erdélyi kisvárosba kalauzolja el olvasóinkat.

2024. 02. 24. 12:54
Forrás: Balázs D. Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Aki bagatellizálja Trianont – és erre még manapság is akad példa a magyar közéletben –, annak egyrészt fogalma sincs az érintett emberi és regionális kapcsolatok szétzúzásáról, másrészt letagadja a gazdasági károkat, amelyekről napjainkban sajnos oly kevés szó esik. Mert a tudomány jóformán megáll, amikor be kellene »árazni« egy folyót, egy hegységet vagy épp egy elvett teljes vármegyét.

Beárazott Verespatak

Az 1913-ban útra kelt képeslapunkon látható erdélyi Verespatakot viszont többször is beárazták már. Legutóbb a kanadai Gabriel Resources bányavállalat jelentette be több milliárd dolláros kártérítési igényét a román állammal szemben. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegyéhez tartozó festői település alól ugyanis 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szerettek volna kibányászni ciántechnológiával, de a hullámzó, mégis folyamatos ellenállásnak köszönhetően végül hoppon maradtak a projekttel.

A dollárkötegeknél maradva: Verespatak és környéke rejti Európa legnagyobb aranytartalékát. Ez az 1990-es évek illegálisan kinyert talajmintáiból tudható, amire akár mérget is lehet venni, hiszen a kitermelésért mindent megmozgató kanadai–román konzorciumok nem kockáztattak volna ekkorát, ha üres a hegy gyomra.

Bukarest, a bányavállalatok, a környezetvédők és a helyiek között 1997 óta folyt a huzavona. Akkori árfolyamon négymilliárd dollár volt a tét, a környezetvédelmi katasztrófát kockáztató bányatársaság ugyanis legalább ennyire taksálta lehetséges bevételét.

Elköltöztetett hamvak

Ezt húzta keresztül a Magyarország által is támogatott civil ellenállás, amelyre a pontot az UNESCO tette fel, amikor 2021-ben – vagyis javában a 24. órában – világörökségi helyszínné nyilvánította a verespataki bányászati kultúrtájat.

Ekkorra már számos épületet elhagyott a többnemzetiségű lakosság, sok gyönyörű bányászház összedőlt vagy különös körülmények között leégett. Volt, aki még a hozzátartozók hamvait is exhumáltatta a költözéskor.

Ez volt eddig a romániai történet, a verespataki história idősíkjának legrövidebb szakasza. Az a korszak, amely immár a lét és a nemlét küzdelméről szól, amikor évtizedekig késhegyen táncolt a sorsa a magyar időkben kiépült kisvárosnak, amely a közeli Szászavinchoz hasonlóan ciános zagytározóvá válva beárazhatatlan károkat okozhatott volna a fonódó vízhálózat miatt Erdélyben, Dél-Magyarországon, a Vajdaságban – és még a Duna teljes alsó szakaszán is.”

A Magyar Összetartozás Intézetének honlapján elindult a Látkép című sorozat

Borítókép: Az 1913-ban, a békeidők végén útra kelt verespataki képeslap (Forrás: a szerző magángyűjteménye)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.