Valóban aktív pihenés a szabadság alatt

Sokan a nyári hőségben a hűtött lakást, gyakran a ventilátor előtti tévénézést választják. De vajon hogyan tudjuk az időnket értelmesen tölteni a szabadság alatt? Egyáltalán kell-e feltétlenül minden pillanatban valami hasznosat tennünk? Erről kérdeztük Jakobovits Kitti pszichológust.

– Az aktív pihenés, amikor egyszerre tudunk kikapcsolni és feltöltődni, pihenni és élményeket gyűjteni: amikor azért vagyunk aktívak, mert azok szeretnénk lenni, és örömünket leljük az adott tevékenységben – fogalmazott lapunknak Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta. – A kifejezés kapcsán első hallásra általában a természetjárás vagy a sport jut az eszünkbe, de ide vehetjük azt is, amikor kultúrát fogyasztunk, ekkor bizonyos mértékig passzív befogadók vagyunk, de a belső folyamatok mégis aktívan dolgoznak – mutatott rá.

A szabadság és a nyaralás akkor tölti be a szerepét, ha olyan dolgokkal töltjük, amit mi magunk szeretnénk, és úgy érezzük, hogy feltöltődünk tőle, ugyanakkor abban az esetben sincs baj, ha nem valósul meg belőle minden. – Az emberek nagy része az év nagy részét olyan dolgokkal tölti, amelyeket elvár vagy megkövetel tőle a munkahely, a mindennapi rutin és egy bevett életmód követése, vagy egy önmagunkról alkotott bizonyos kép fenntartása. A pihenőidőnek az is fontos eleme, hogy ezeket egy kicsit letegyük – hívta fel a figyelmet a szakember.

Jakobovits Kitti szerint ha valóban aktív pihenést szeretnénk, de semmi kedvünk negyven fokban a szabadban lenni, akkor az aktivitást fordíthatjuk a belső folyamatok javára anélkül, hogy fizikailag megerőltetnénk magunkat. Erre az egyik legjobb lehetőség az olvasás, de ugyanúgy szóba jöhet bármilyen kreatív, alkotó folyamat, mint például az írás, a festés, a rajzolás, vagy ha lehetőségünk van rá, valamilyen társas tevékenység: nagy beszélgetések, közös játékok. Ezek mind olyan dolgok, amelyekből épülni tudunk, és később is vissza tudunk nyúlni hozzájuk mint erőforrásokhoz – tette hozzá. Ugyanakkor nem minden esetben kell magunkra erőltetni az aktív pihenést.

– Biztosan mindannyian éreztük már azt a fáradtságot, amikor csak annyi telik tőlünk, hogy valamit a képernyőn bámuljunk, és teljen közben az idő. Ilyenkor felesleges leülnünk komoly beszélgetésekhez, agytörő játékokhoz vagy a több figyelmet igénylő könyvekhez, mert úgysem tudunk kellő minőségben foglalkozni velük – mondja a pszichológus.

A terapeuta szerint a szabadidő eltöltéséről alkotott véleményünk folyamatosan változik. Ennek az egyik oka pont az aktivitás túlzott felértékelése. Hajlamosak vagyunk a határidőnaplók utolsó két oszlopát is beütemezni programokkal, és nem hagyni egy vasárnap délutánt sem üresen.

– Nagyon fontos és hasznos dolognak tartom az aktív kikapcsolódást, de azt is látom, hogy kezdjük elfelejteni, milyen a semmittevés. Ez pedig visszaüthet, és hosszú távon nemhogy feltöltődéshez, hanem sokkal inkább kimerüléshez vezethet. Valahogy a kettő egyensúlyára kellene törekedni, megélni az aktív szabadidőt, de bűntudat nélkül is tudni félórát-órát kibámulni az ablakon. A korábban említett karbantartásnak az üresjáratok is nagyon fontos részei, hiszen az elménket sem lehet megállás nélkül hajtani és feszíteni – hangsúlyozta Jakobovits Kitti.

A koronavírus-járvány miatti karantén időszaka a szakember szerint sok embert kreatívabbá tett a szabadidő eltöltését illetően is. – A szülők például a gyerekekkel együtt töltötték az időszakot, és egy helyett három vagy akár öt-hat ember szabadidejére kellett megoldást találniuk.

– Bízzunk abban, hogy a karantén alatti hiányállapot megtanított minket jobban értékelni a valóban aktív és valóban szabadidőt – összegzett a pszic­hológus.