Olvasom a baloldali médiát, a 444-et, a Telexet és csak mosolygok magamban. Az előválasztás első fordulójának végeztével nagy oknyomozásba kezdtek többek közt ezek a portálok és a következő világmegfejtés született: a kormánykommunikációt alakító Miniszterelnöki Kabinetirodán óriási zavart okozott, hogy Márki-Zay Péter is bejutott az elővoksolás második fordulójába, mert őt aztán nem tudják „összegyurcsányozni”, következésképp őt kell támogatni, mert ellene nincs stratégia. A jeles publicisták odáig mentek, hogy már képzeletben Márki-Zay Péter a miniszterelnöki esküt is letette, miközben még az előválasztás második fordulója el sem kezdődött. A kollégák olyan átéléssel tudták ezeket a sorokat írni, hogy a laikus közönség úgy látszik, elhitte – a friss hírek szerint vezet Márki-Zay.
Én azért javaslok egy gondolatkísérletet. Önök szerint elképzelhető – merthogy ezt akarják önökkel elhitetni –, hogy Rogán Antal kabinetirodát vezető miniszter ül az asztalánál, és gondterhelt arccal bámul maga elé, és talán hangosan kérdezi önnönmagától kétségbeesésében, hogy „Úristen! Most mi lesz? Hogy fogunk nyerni Gyurcsány Ferenc felesége, vagy egy eszelős, fanatikus, magát kiválasztottnak képzelő polgármester ellen, aki minden második mondatával ellentmond a korábbi véleményének?„ – mormolja a tárcavezető, miközben mind a tíz körmét lerágja.
Számomra ez inkább tűnik vágyvezérelt újságírásnak, mint valódi ténynek, de lelkük rajta.
Sajnos azonban a baloldali kollégákon más jelek is mutatkoznak. Mielőtt ezekre rátérnénk, érdemes kiemelni: nagy nyomás alatt vannak. Én még külső szemlélőként is kapkodom a fejem. Az egyik hazaárulózik, a másik kikéri magának, aztán az egyik visszavonja, aztán mégsem, aztán mégis, aztán mégsem. Meg aztán ott van a zsarolás. Az egyik bemondja, a másik megerősíti, hogy tényleg volt zsarolás. A harmadik is ráerősít. Aztán a második szerint mégsem zsarolás volt, csak fenyegetés. Aztán már az sem. Aztán az első is visszavonja. Aztán a harmadikat feljelentik. És mindez csak egy-egy ügy volt a sokaságban.
