A városban sétálva feltűnő, hogy nagyon koszosak az utcák, úgy látszik, a liberális városvezetés itt sem ad úgy a tisztaságra, mint ahogy Budapesten is vannak ilyen gondok, mióta Karácsony vezeti a fővárost. Lehet az is, hogy a mi Gergelyünk amszterdami mintára szándékozik a kerékpárutakat is megbütykölni, azzal a különbséggel, hogy míg a holland fővárosban szinte mindenki kerékpárral közlekedik, addig Budapesten kihasználatlanok a kerékpárosok számára az autósok kárára leválasztott biciklisávok.
Mindezek mellett azt mindenképpen meg kell említeni, hogy a múzeumok, a régi épületek, a csatornák csodálatosak, hangulatosak. Félix legmegdöbbentőbb találkozása azonban az Eye névre hallgató filmmúzeumban volt. A hírlapíró most látott először olyan mellékhelyiséget, ahol a férfi- és a női piktogramot pc módon már nem tüntették fel az ajtókon. A női és a férfimosdót mindössze az különböztette meg, hogy a férfivécé ajtaján szerepelt egy piszoárrajzocska is.
Felhévizyt ez mellbe vágta, hiszen a liberalizmus ilyen fokú nyomulása azért otthon még nem tapasztalható, bár vannak rá különböző próbálkozások. Mindent összevetve a hírlapíró nagyon jól érezte magát Amszterdamban, voltak jó és rossz élményei egyaránt.
– Főként így, sötétben tartott, trágyával etetett Fidesz-szavazó gombaként jó volt egy kicsit feljönni a fényre és megnézni, hogyan is vágja szép lassan tönkre magát az egykor számunkra olyannyira vágyott Nyugat – gondolta magában Felhévizy, majd akkurátusan pakolni kezdte a bőröndjét, különös tekintettel a kézzel festett kis facipőkre és a virágpiacon gondosan összeválogatott tulipánhagymákra, amelyeknek már jó előre elkészítette a helyét az erkélyén, mert liberalizmus ide, liberalizmus oda, a holland tulipánok még mindig csodaszépek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!