A BLM és a Nobel-békedíj

A mozgalom az előző amerikai elnök megbuktatására szerveződött tüntetés- és erőszakhullám.

Felföldi Zoltán
2021. 02. 01. 10:05
(FILES) In this file photo a man holds a Black Lives Matter sign as a police car burns during a protest on May 29, 2020 in Atlanta, Georgia. - When Ridley Scott and Kevin Macdonald created documentary "Life in a Day" a decade ago, their goal was to construct a video portrait of a typical 24 hours on Earth, as filmed by tens of thousands of amateurs around the world. Repeating the trick in "Life in a Day 2020," stitching together footage shot last summer as the coronavirus pandemic and massive anti-racism protests turned the world on its head, their sequel is anything but typical. Assembled by a vast team of editors from 324,000 clips, the film -- which premieres February 1, 2021, at Sundance before hitting YouTube -- captures the eerily empty streets, collective cabin-fever and civil unrest of a year like no other. (Photo by Elijah Nouvelage / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP) Fotó: Elijah Nouvelage Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy norvég parlamenti képviselő – természetesen szocialista – Nobel-békedíjra jelölte a Black Lives Matter (BLM) mozgalmat. Éppen ezért nem árt összefoglalni, hogy mi az a BLM-mozgalom, amely a baloldal szerint ma Nobel-békedíjat érdemel, és amelynek magyarországi baloldali politikusok is lelkes támogatói.

A BLM-mozgalom az előző amerikai elnök megbuktatásának egyik eszközeként a baloldali amerikai politikai erők által szított tüntetés- és erőszakhullám. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az elnök sikeres megbuktatása után a tüntetések egy csapásra megszűntek. Mintha 2020. november 3-ról 4-re virradóan hirtelen megszűnt volna a rendszerszintű rasszizmus, ami a BLM-et állítólag életre hívta.

A BLM-mozgalom bűnben fogant. Egy, a törvényes rendőri intézkedésnek ellenálló, többszörösen visszaeső, drog hatása alatt álló, köztörvényes bűnöző és a törvényességet és a rendet képviselő rendőr közötti konfliktusban a bűn és a bűnöző oldalára állt, szemben a törvénnyel, a renddel és annak őrével.

A BLM-mozgalom maga is törvénytelen és erőszakos mozgalom. Tevékenységét városok szétverése, boltok kirakatainak betörése, autók felgyújtása, védtelen állampolgárok meggyilkolása kíséri. Lehet mondani, hogy ez nem a BLM-mozgalom, hanem csak egy szélsőséges kisebbség, azonban a felvételeket elnézve, amelyeken megvadult fekete tömegek randalíroznak és törnek-zúznak, nehezen hihető a „szélsőséges kisebbség” narratíva. Ráadásul a mozgalom „mérsékelt” képviselői ezeket az akciókat sosem ítélték el. Nyilván azért, mert ilyen mérsékeltek nincsenek. Nem mellesleg egyetlen liberális, baloldali politikustól sem hallottuk, hogy ezeket az akciókat elítélték volna. Mindez azt támasztja alá, hogy a BLM-mozgalom maga rendszerszinten szélsőséges és erőszakos.

A BLM-mozgalom kirekesztő és ellenvéleményt nem tűr. Miközben elvileg az emberéletek fontossága hívta életre, már nevében is csak egyetlen rasszhoz tartozó emberéletek fontosságát hangsúlyozza. És amikor az emberi élet – minden emberi élet – fontosságát hangsúlyozva megjelent az All Lives Matter (minden élet számít) szlogen, azt a BLM a rá jellemző fizikai, verbális és egyéb erőszakkal (például az ilyen feliratú pólót piacra dobó cég totális ostrom alá vételével) söpörte le az asztalról. Ezzel deklarálta, hogy számára senki és semmi más nem számít, csak és kizárólag a feketék. Deklarálta továbbá azt is, hogy az övétől eltérő véleményt nem tűr meg, azt minden eszközzel elfojtja, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság, mint alapérték számára nem létezik.

A BLM nemcsak kirekesztő, hanem egyenesen rasszista. Kőkemény fehérellenes rasszizmus jellemzi, amely a fekete faj felsőbbrendűségét, a fehér faj alárendeltségét hirdeti és a fehéreket szimbolikusan és ténylegesen is megalázza. Elég megnézni a feketék cipőjének csókolgatására kényszerített megfélemlített fehéreket és a cipők gazdáinak gőgös, önelégült arckifejezését. Próbáljuk meg egy pillanatra fordítva elképzelni: fehérek kényszerítik cipőik megcsókolására a megfélemlített feketéket.

Vajon az nem lenne rasszizmus?

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.