„Feleljünk, egymásért!” - indul a népszámlálás, érdemes online végezni (X)

A minden állampolgárt érintő, a társadalom legfontosabb jellemzőit felmérő adatgyűjtés, a népszámlálás október 1-jén elkezdődött. Azzal, hogy válaszolunk a kérdésekre, a jövőnket támogathatjuk, azt határozhatjuk meg. A népszámlálás első szakaszában október 16-ig lehet és érdemes is élni az online kitöltés lehetőségével, ami egy átlagos háztartás esetében félórát vesz igénybe. Többek között arról, hogy miért válasszuk a digitális válaszadási lehetőséget, a KSH elnökével, Vukovich Gabriellával beszélgettünk.

Október 1-én kezdődik a népszámlálás, és ismét van arra mód, hogy az emberek online kitöltsék a kérdőíveket. - Arra számítunk, hogy október 1. és 16. között nagyon sokan élnek ezzel a kitöltési lehetőséggel, hiszen az online kitöltés a legkényelmesebb módja a válaszadásnak, mely a nap bármely szakaszában elvégezhető önállóan, számlálóbiztos bevonása nélkül. 

A kérdőívet akár tableten vagy telefonon is ki lehet tölteni. Amellett, hogy a lakosság számára az online kitöltés a legegyszerűbb módja a népszámlálási kérdőív kitöltésének, nyereményjátékkal is készülünk. Mindazok, akik október 1-16. között online kitöltik a népszámlálási kérdőívet, nyereményjátékban vehetnek részt. 

Ehhez nem kell mást tenniük, mint regisztrálni a nyereményjátékra. A KSH az online kitöltés időszaka alatt naponta 5 darab, egyenként 100 000 forint értékű, általános felhasználású vásárlási utalványt sorsol ki a kérdőívet kitöltő és nyereményjátékra regisztrált háztartások között – kezdi az elnök, majd tudatja: - Az idei az első olyan népszámlálás, amelynek végrehajtása teljesen elektronikusan történik. : - Az online kitöltési szakaszt követően, október 17. és november 20. között már a számlálóbiztosok sem papír kérdőíven, hanem tableten rögzítik majd a kapott válaszokat. Ez adatvédelmi szempontból is jelentős előrelépés, hiszen amint lezárnak egy kérdőívet, az adatok rögtön a KSH-nak egy erre a célra létrehozott, fokozott biztonságú szerverére kerülnek. Az elektronikus adatgyűjtés emellett az adatok feldolgozását is meggyorsítja. Az első eredmények már 2023 tavaszán elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható – emeli ki a vezető.

A kérdőív önálló, online kitöltése adatvédelmi szempontból teljesen biztonságos. Vukovich Gabriellától megtudjuk azt is, hogy a kitöltött kérdőívek a beküldést követően a KSH szerverére kerülnek. A kérdőíveken rögzített adatokat a beküldést követően titkosítják, és fokozottan védett környezetben tárolják. Az informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jóváhagyásával történt.

Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke (Fotó: KSH)

Kötelező kitölteni

A válaszadás a népszámlálásról szóló törvény értelmében kötelező, aki ennek nem tesz eleget, akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal is sújtható – emeli ki az elnök. - Ugyanakkor fontos belátni, hogy az adatszolgáltatás társadalmi érdekünk, közös ügyünk, hiszen a népszámlálás eredményei mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló társadalmi és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapjául szolgálnak majd. 

Az adatszolgáltatás egy lakáskérdőív kitöltésével indul, majd a személyi kérdőív következik. A lakásra vonatkozó kérdéseknél például az építés évét, az alapterületet, a közműellátottságot és a helyiségek számát, míg a személyi kérdőíven egyebek mellett a születési időt, az állampolgárságot, a nyelvtudást, a családi állapotot, a foglalkozást kell megadni. 

A korábbi népszámlálások során is érintett témakörök mellett idén olyan, napjainkban különösen aktuális kérdések is bekerültek, amik a népesség digitális jártasságával, illetve a lakások energetikai jellemzőivel kapcsolatosak – tudjuk meg.

Vajon mi történik, ha valaki kihagy kérdéseket? - kérdezünk rá, és érkezik is a válasz: - A kérdőívet csak akkor lehet beküldeni, ha minden kérdésre válaszoltunk. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kérdőívet valaki a számlálóbiztossal tölti ki, ebben az esetben a számlálóbiztos felhívja a figyelmet a kötelező válaszadásra. A kérdések egy részére azonban a felelet önkéntes. 

Az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a nemzetiségi hovatartozásra, valamint az anyanyelvre és a családi, baráti körben használt nyelvre, illetve a vallásra vonatkozó kérdésekre nem kötelező válaszolni. Ugyanakkor több szempontból is rendkívül fontos, hogy a kitöltés során ezekre a kérdésekre is válaszoljunk. 

Ezek az adatok képezik a jogalapját a nemzetiségi önkormányzatok megalakításának, és nyelvhasználati jogok is kapcsolódnak hozzájuk. A fogyatékossággal élők esetében pedig a helyzetük javítását, az esélyegyenlőségük biztosítását célzó programok szempontjából, illetve a fogyatékossággal élőket támogató civil szervezetek munkájához is nélkülözhetetlenek a népszámlálás során gyűjtött adatok – ismerteti a KSH elnöke.

Azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem töltötték ki online a kérdőívet, október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik majd fel. Ebben az időszakban már csak a számlálóbiztos segítségével válaszolhatják meg a népszámlálási kérdéseket, amelyeket a számlálóbiztosok személyes interjú keretében tesznek fel. November 21. és 28. között pedig a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg.

A népszámlálás hazánk legnagyobb, egyben legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtése. Az egész országban egy időben, azonos tartalommal, egységes, a nemzetközi és az uniós gyakorlattal harmonizáló módszertani alapon hajtják végre. Minden lakásra és személyre kiterjed, nemcsak népesség-, hanem lakásösszeírást is jelent.

A hazai népszámlálások valamivel több mint 150 éve alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kismértékben változtak. Fontos, hogy a népszámlálás adatai hosszú távon is összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését, lehetőség szerinti előrejelzését.

Az adatszolgáltatás közös társadalmi érdekünk, közös ügyünk, hiszen a népszámlálásból kinyert adatok mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló társadalmi és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapjául szolgálnak majd. A népszámlálás éppen ezért a társadalmi felelősségvállalás egyik jellemző példája, a hazai lakosság közösségi erejének és összetartozásának erőpróbája. A válaszadással a népesség megmutatja, hogy képes felelősen együttműködni egy közös cél érdekében. Ezt fejezi ki az idei népszámlálás mottója: „Feleljünk, egymásért!”

Fotó: KSH