A kétezertízes években szerte a Kárpát medencében a magas gasztronómia és a fősodor közötti minőségi sávban üde színfoltként jelentek meg a blogger-cukrászdák és blogger-konyhák. A lelkes amatőrök nem minden esetben nyújtanak magasabb színvonalat, mint az erős fősodor, de megvan bennük a jóra való törekvés, ami miatt az ember könnyen elnéz egy-két bakit. Problémát legfeljebb az jelenthet, ha a magas gasztronómiában megszokott áron kínálnak olyan ételeket, melyeket egy rutinos háziasszony otthon gond nélkül elkészít. Viszont a szokványos árfekvésben személy szerint szívesebben rendelek egy kreatív, technológiailag nem tökéletesen kivitelezett „blogger-fogást”, mint egy kifogástalan, de unalmas sablon-tányért.
A tágan értelmezett Erdélyben Temesvárra és Kolozsvárra a gasztronómián belüli trendek az utóbbi években nem sokkal azután „érkeztek meg”, hogy a magyar fővárosban éreztették hatásukat, legyen szó a prémium kézműves sörkészítésről, a távolkeleti konyhák térhódításáról, a street food forradalomról vagy a blogger-vendéglők és blogger-cukrászdák megjelenéséről. Az utóbbi műfajban a Béga parti, több, mint háromszázezres egyetemi városban a 2015-ben nyitott Homemade a vezető, reprezentatív egység.
Egyedi hangulatú, otthonosságot sugárzó étterem, amit a Facebook-oldalukon olvasható rövid bemutatkozó sorok szerint azért hoztak létre, hogy legyen egy személyességgel teli, meghitt hely a városban, ahol szezonális, újragondolt fogásokat kínálnak, évente négyszer változó menüvel.
A működtetők igencsak bátrak, bíznak magukban, amit az is jelez, hogy mindmáig nincs hívogató cégtáblájuk, ide véletlenül nem téved be senki, inkább elmegy mellette az is, aki keresi, mint ahogy az velünk is megtörtént, holott nem először tértünk be hozzájuk.
A vendégteret egy nagy befogadóképességű polgári lakásban rendezték be a magasföldszinten, de működtetnek egy hangulatos, belső nyári teraszt is. Falfestéskor markáns színeket használtak, a bútorzat nagypolgári, családias, a falon modern festmények, a világítótesteket kalitkákból alakították ki. Egyedül az asztalokat díszítő művirágok törik meg a hely hivalkodásmentes eleganciáját. Mikor először jártunk itt, kellemes jazz szólt, másodjára már valami popzene, amit kérésre lecsendesítettek, annál inkább, hogy egyedül mi voltunk az egész étteremben.
