
SRM (Standard Reference Method) vagy EBC (European Brewery Convention): A sör színét leíró adat. Mindkettő egy mérési érték, azt mutatja, hogy adott sörben a fény milyen mértékben törik meg. Az SRM-nél 2-40 között van a mérési skála, a nagyon világos 2-estől a koromfekete 40-ig. Az EBC hasonló, csak ott 80-ig tart a skála, tehát nagyjából kettővel kell osztani és megkapjuk az SRM-értéket. A kötelező magyar élelmiszerkönyvi besorolás – világos (0-20 EBC), félbarna (20-45 EBC) és barna (45-80 EBC) – is ezen alapul. Az SRM-értéket – nem címkén – sörleírásokban Lovibondnak (L) is nevezik az első színskála-mérő feltalálójáról. Joseph Williams Lovibond, egy sörfőző fia 1885-ben találta föl a tintométer nevű szerkezetet.

Balling-fok - ⁰B: A cseh sörözőkben sokszor láthatunk 10⁰ vagy 12⁰-os sört. Németországban is hasonló elven működik a sörök jövedéki besorolása. Német sörökön a 'Stammwürze' kitétel mellett álló szám jelöli. Ez nem alkoholtartalmat mutat, hanem a sör szárazanyagtartalmát (cukortartalmát) írja le. Karl Joseph Napoleon Balling prágai vegyésztanár 1843-ban találta föl a szacharimétert, amely azt mutatja meg, hogy az adott 17,5 ⁰C-os erjedés előtti sörlében mekkora a cukortartalom. Ennek pontosítása a Plato (a német vegyész Fritz Plato után) ⁰P, amely hasonló szám és hasonló elven működik, és a teljes szárazanyagtartalmat méri. A Balling-fok általában a sör alkoholfokának két és félszerese, de sokszor kevésbé vagy jobban leerjesztenek egy sört, így ez nem feltétlenül mérvadó átszámítás. Az Élelmiszerkönyv szerinti 'minőségi sör' 11 Balling-fok fölötti söröknél kiírható a címkére. Egy jobb átlagos világos lágersör ezt az értéket könnyedén teljesíti. Egy 10-14%-os árpabor (Barleywine) vagy imperial stout esetében ez az érték akár 20-25 Balling-fok is lehet, így minőség és minőség között is nagy különbségek vannak.
A sörfőzdék némelyike egész pontos adatként az OG (Original Gravity – erjedés előtti szárazanyagtartalom) és az FG (Final Gravity – erjedés végén meglévő szárazanyagtartalom) értéket is feltűnteti, amiből következtetni lehet a kész sör testességére is. Ezt az értéket is sokszor ⁰P – Platoban adják meg.
Egy sörfőzdei recept sokszor titkos, de főleg az USA-ban népszerűek a homebrewerek által készített klón-főzetek. Pár neves főzde reklámcéllal közzé is teszi milyen malátákat, komlókat, élesztőt használtak a sör elkészítéséhez.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!