Már több mint öt éve, 2017 júniusában debütált a piacon a nagytarcsai Reketye Brewing az első magyar dobozos craft sörrel. Nem sokkal később a First Craft Beer már nyomott (nem ragasztott címkés) dobozokkal jelent meg a boltokban. Ma már nem a PET-palack–üvegpalack kérdést teszi fel magának a sörbarát, hanem a dobozos–üveges régi dilemmához térhetünk vissza a KKK-söröknél is. Európában talán elsőként a Camden Town Hells Lagere jelent meg dobozban, mellette – többek között – a szintén brit Beavertown zárkózott föl, és már a legtöbb magyar kis főzdének is van dobozos kiszerelésű söre.
A – nem elhanyagolható – gyűjtőszenvedély miatt ugyan a sörcímke és a söröskupak is kedvelt, de azért látvány és saját reklámfelület, valamint dizájn szempontjából egy sörösdoboz sokkal megnyerőbb és impresszívebb. Egészen különleges, művészi dobozdizájnokkal is találkozunk Európában és itt Magyarországon is.
Egy átlagos fogyasztót persze inkább a beltartalom érdekel, és ez ügyben régi vélekedés, hogy a dobozos sör silányabb, olcsóbb, „fémízű”, ami az élvezeti értéket jelentősen rontja. A Horeca-szektorban sem igazán elfogadott a dobozos sör. Elegáns(abb) éttermekben pedig kötelező a palackozott sör. Az igazi sörgeekek azonban a dobozosra szavaznak. Jobb vagy rosszabb a dobozos?
A sörök egyik nagy ellensége a fény. A direkt napfény ultraibolya-sugárzása, de a normál szórt fény is befolyásolja a sörminőséget. A fény kapcsolatba lép az izomerizált alfasavakkal (a komló egyik összetevője, amely a sör keserűségéért „felel”) és egy 3-metil-2-butén-1-tiol (3-MBT) nevezetű vegyület keletkezik, ami kémiailag nagyon közel áll a szkunkok (amerikai borzok) bűzmirigyének váladékához, vagyis igencsak büdös.
Keletkezhet még merkaptán, ami az égett autógumihoz hasonló szagokat hoz a sörbe. Mindkettő az aromában és az ízben is érezhető, így leronthatja, tönkreteheti a sörélményt. A dobozban a sör fénytől védve van, így a drága főzetet megóvhatja a fényhatásoktól – 1-0 a dobozosnak.
Téveszme, hogy a dobozos sörnek fémíze van.
Tudni kell, hogy ha dobozból iszunk, a doboz szélén valóban érezhetünk fémes ízt, hiszen ott ajkunk érintkezik a doboz fémrészeivel. Ám ha pohárba töltjük, semmi különbség nincs az üveges és a dobozos íze között, mivel a sör a dobozban sem érintkezik a fémmel. A sörös- (és üdítős-) dobozok belseje már jó ideje egy filmszerű védőbevonattal van ellátva, így sem illat, sem ízhatásban nem sérül a sörivóélmény, 2-0.
A sörösdoboz teljesen légmentesen zár, így nem fordulhat elő, hogy egy nem tökéletes palackozásnál a koronazár (kupak) lamellái mellett megszökik a szénsav egy része. Egy dobozt szinte légmentesen tele lehet tölteni, így az oxidációs folyamat is jóval lassabb lefolyású, tovább marad friss a zárt dobozban a sör, 3-0.
Mi a helyzet a palackos utóerjesztéssel? Belga söröknél jellemző, hogy a hordós-tartályos erjesztés után a palackba rakott speciális cukorral egy utóerjesztést végeznek, amely folyamat során a maradék élesztő tovább formálja a sör ízeit és szénsav is keletkezik. Egy nyomásálló, vastagabb falú üveg, dróthálós parafadugóval ellátva ellenáll a nyomásnak. Egy esetleg magasabb hőmérsékletnek is kitett sörösdoboz azonban a túlnyomástól bizony felrobbanhat. Utóerjesztett nagy potenciájú söröknél maradjunk az üveges verziónál, 3-1.
És mi újság a mindennapi életben? A négyes vagy hatos pakk dobozost sokkal könnyebb kézbe venni, hűtőbe tenni, jóval hamarabb le is hűl. Bár – mint azt jól tudjuk – minden sörnyitó, a dobozoshoz még nyitó sem kell.
Ha kiránduláshoz-horgászáshoz visszük a sört, az sem mindegy, hogy az üvegesnek a súlya is másfélszer nagyobb, mint a dobozosé. Ha elfogyasztottuk, összenyomható, és kisebb helyet foglal el a szemét hazafelé, mert persze nem hagyjuk ott az erdőben-vízparton. Környezettudatos sörösöknek azt is jó tudni, hogy míg a sörösüveg elmosásához újabb adag vizet és mosó-, fertőtlenítőszert használnak el, addig a sörös dobozok 75 százalékban újrahasznosított alumíniumból készülnek, 4-1.
És egy pluszeredmény, ami az utazásoknál lehet igazi előny. A terrorfenyegetés óta az üveges italok nem kerülhetnek föl egy repülő fedélzetére, nehogy a palackot fegyverként használja valamelyik utas. Nem véletlen, hogy Amerikában sok főzde azért is döntött a dobozos craft beer készítése mellett, mert a belföldi és nemzetközi járatok tenderein így elindulhattak, és például a Brew Dog sörei mellett már több más dobozos craft szerepel légitársaságok catering-kínálatában.
A Delta Airlines járatain például nem kevesebb, mint kilenc különböző craft főzde sörei elérhetők már a Ballast Pointtól a Lagunitason keresztül a Stone-ig. A Wizz Air járatain pedig a magyar Horizont dobozos sörei kaphatók. Ha kisüzemi sört veszünk, ne féljünk a dobozostól, mert jóval több előnye van, és ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, még környezettudatosabbak is lehetünk.
