Elképesztően széles poharazott borválasztékkal és ízletes étkekkel várja vendégeit Sárospatakon: „A Boros”

Itt bizony azok is találnak újdonságokat és érdekességeket, akik permanens figyelemmel követik a magyar borszcénát.

2023. 12. 15. 23:09

A honlapon megnyerő bemutatkozó sorokat olvashatunk:

borok, amik jók. étkek, amik jók. és más. hogy mikor gyere? ha kíváncsi vagy. ha voltál már itt. ha még nem. ha kóstolni szeretnél és meg is vennéd. ha van ötleted. ha nincs. ha erre jársz, nézz be hozzánk! hogy mivel várunk? tokaji borok széles választékával, gyakran cserélődő étlappal. mindig kitalálunk valami újat. Bús Boglárka és Balogh Zoltán.

Ahhoz képest, hogy milyen különleges és egyedi, egyszerűen páratlan helyi egységről van szó, nem sok híradást találunk róla a világhálón. Egy 2015-ös blogbejegyzés a nyitásról ad hírt, megtudhatjuk, hogy „a házigazdák, Zoli és Bogi mindketten évek óta borral foglalkoznak, Zoli korábban a Pajzosnál, az elmúlt egy évben pedig egy sárospataki pincészetnél borászkodott, Bogi az Oremusnál tanulja a borkészítést. Fiatalok, lelkesek és motiváltak, látszik, hogy ez a borbár a szívügyük. Egy tágas, szép, régi házat újítottak fel és adtak neki modern, belső dizájnt elsősorban nagy, színes lámpákkal.”

Emellett két éve Ercsey Dániel borszakíró és borvlogger beválogatta őket az öt általa leginkább kedvelt romantikus borbár közé.

Mint a Facebook-oldaluk tartalmából kiderül, szerveznek kvízesteket, s tartottak az étterem verandáján és udvarán karácsonyi ínyencségvásárt is nemrégiben.

Az étlap a magyar gasztronómia népszerű fogásaira épül, némi nemzetközi kitekintés mellett, ritkább alapanyagok is feltűnnek a választékban. Kínálnak többek között hagyományos borkorcsolyákat, azaz sajttálat és felvágott-kompozíciót, továbbá húslevest, babgulyást, chilis sütőtökkrémlevest, vajas citromos süllőpofát, harcsát rántva és paprikásként, brassói aprópecsenyét, vörösboros sertéspofát, kétféle burgert, málnás pisztáciatortát és csokiszuflét.

A borlap a ház sárospataki boraival indul, itt szerepelnek a fröccsök és a borkoktélok is, majd település szerint csoportosított 21 pincészet közel száz bora következik, ezeket hat kivételével másfél decire is kimérik, ami igen ritka, ennyi poharazott bort nem sok helyen láthatunk a Kárpát-medencében s különösen nem ennyire jól összeválogatva.

Valamennyi bor megvásárolható kedvezőbb áron, az itallapon egymás mellett szerepel a pohár-, a helyben fogyasztott palack- s az elviteles ár.

Meglepő, hogy a kézműves sörök külön rovatban, az itallap következő oldalán szerepelnek, s nem az „üveges sörök” címszó alatt, pedig a helyinek számító, Tokajban működő BAZ beer főzde csak üvegbe palackoz.

Több fogás is csábított bennünket, de hamar összeállítottuk asztaltársammal az ételsort, amit aztán mindketten végigkóstoltunk. Ha velőt látok egy étlapon, azt jó eséllyel megrendelem, a velős pirítós a kedvenc sörkorcsolyáim közé tartozik. Itt ugyan e funkciót nem tölthette be, hisz volánnál ültem, így mustfröccsnek volt kísérője a tisztes adag, gyökérkenyéren, koktélparadicsomos saláta kíséretében, rusztikusan tálalt kiváló velőkrém.

A füstölt harcsával és helyben gyúrtnak tűnő tésztával kínált halleves tiszai halászlé jellegű volt, ízletes, harmonikus, a harcsából többet is elfogadtunk volna.

Megkóstoltuk a „borjúmáj-steaket” amely steak formát nem mutatott, de friss volt, ízletes, megfelelően hőkezelt, kár, hogy a karamellizáltnak szánt hagymát elsiették, nem lett meggyőző. A krumplipürébe nem került elég vaj, így sem ízre, sem állagra nem adta az elvárható élményt.

A somlói galuskából hiányzott a kakaós piskóta, de ha azt nézzük, hogy szinte sehol nem készítik már e desszertet az eredeti recept szerint, amit Gundel Károly Kis magyar szakácskönyvében olvashatunk, s mely három piskótaréteget ír elő, diósat, kakaósat és hagyományosat, a leggyakoribb pedig az egyszerű hagyományos piskótaalap, akkor nincs miért morognunk. A somlói az a magyar édesség, amely talán a legtöbb átiratot élte meg, a legmerészebb újítás, amivel találkoztam, a tejszínhab mellőzése volt a kisiratosi Miska vendéglőben. A Boros somlóija szaftos volt, ízletes, a tejszínhab valódi, ami apróságnak tűnik, de nem az a habfixálók és növényi borzalmak világában.

„A Boros” a jelzett hibák dacára ritka szeretnivaló, színvonalas, hiánypótló egység, ahová ínyencek és borrajongók egyaránt visszajárhatnak.

A Boros