Ki vagy te, Szent Tamás?

Időnként jólesrő érzés úgy gondolni egyes dűlőinkre, termőhelyeinkre mint afféle régi ismerősre. A mádi Szent Tamás azok közé a területek közé tartozik, amit általában a borvidékkel ismerkedők is felfedeztek. Segít ebben a viszonylag jó megközelíthetőség. Magasabb autóval könnyedén fel lehet jutni a dűlő tetejéig, ahol aztán maga a csend és béke borul ránk. Érdekes kettősséget érzek általában, ha itt járok. Mert egyfelől érzem a természet simogató közelségét másfelől a végtelenséget. Ez a dűlő úgy hódítja meg a borisszát, hogy valójában észre sem vesszük. De többet szinte nem is szeretnénk megválni ettől a helytől. Tágas, érzéki mégis van benne intimitás. Szeretem a Szent Tamást.

2024. 11. 01. 12:38

Szepsy István szavait vélhetően senki nem vonhatja kétségbe. Boraik évek óta bizonyítanak. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a minap tizennyolc különleges és igen izgalmas bort kóstoltunk a Szent Tamás dűlőből.

Ez a dűlő a mádi területek közül talán a leglassabban érő tételeket adja. Ennek ékes bizonyítéka volt az a 2008-as évjáratú Szepsy Szent Tamás Furmint, ami egyértelműen az este sztárja lett. Illatában-ízében visszafogott ugyan de igen rétegzett és gazdag, az elegancia magasiskolája. De közel volt stílusban ehhez a tételhez a birtok 2016-os és 2017-es tétele is. Érdekes volt összehasonlítani a 2017-es parcellaszelektált Szent Tamás 46-ost az egy évvel korábbi 2016-os Szent Tamással. Sokak szerint a nem parcellás kedvesebb karaktert hozott, a 2017-es a jóval melegebb évjárat ellenére szikárabb arcát mutatta. Minőség szempontjából mindkettő kifogástalan volt, nem kérdés.

Az est másik kiemelkedő tétele egy egészen fiatal, 2021-es bor volt. Orsolyák Attila borait kevesen ismerik. Akik viszont kóstoltak már tőle azok tudják, nem nagyon hagyja magát befolyásolni. Teszi a dolgát többnyire természet-vezérelte üzem módban és a végeredmény általában kitűnő. Most is ezt érzetük hallatlan fiatal, de kiegyensúlyozott, selymes tapintású, remek szerkezetű borában. Aromatikája visszafogott annak ellenére, hogy a bor 100% hárslevelű. Semmit nem érezni a gyakori mézes-virágos jegyekből, csupán egy leheletnyi édes almavirág illat jelzi, itt nem a furmint az úr. Tiszta, igen határozott és egyértelmű bor, csupa finesz.

Balassa István 2023-as Hárslevelűje szinte teljesen más arcát mutatta a fajtának és a dűlőnek is. Ez a tipikusan „azonnal beléd szeretek” kategória, nincs ember, aki ezt ne szeretné újra- és újra megkóstolni. Finom tapintás, buja díszítő ízek sokasága a közönségesség tökéletes hiányával.

De volt szerencsénk más pincészetektől is kiváló tételeket kóstolni, például a dűlőben a legnagyobb területtel rendelkező Royal Tokaji-tól. Ragyogóan tiszta és határozott vonalak mentén kóstolhattuk magnum palackból a 2020-as Szent Tamás Furmintot. Igen érdekes volt, hogy ugyanaz a tétel normál palackból mennyivel másabb arcát mutatta. A magnum – bár ilyen rövid idő után még nem szokott eklatáns különbség lenni a két méret között – sokkal simább, határozottabb, élményszerűbb volt. De sokak kedvence lett a 2017-es kissé érettebb tónusú, melegebb aromatikát kínáló bor is.

Remek volt Áts Károly 2021-es tétele is, határozott, nagyon ásványos és gazdag, komplex, finom hordóhasználattal, pengeéles vonalakkal.

Sajnos a dűlő édes boraiból csak három jutott az estére, de számomra a 2016-os Royal Aszú a kóstoló egyik legszebb tétele lett. Elevensége, bujasága, savainak határozottsága a legszebb aszú-élményt képes adni.

Valójában a sor teljes egészében egységes volt, nem panaszkodtunk. Egy dolgot érdemes megjegyezni, ami oly sokszor bebizonyosodott már: jobb a jónak elrontója. Az idézet Rohály Gábortól való.