Vitáktól hangos ezekben a napokban a Román Ökölvívó-szövetség központja. Egymást érik a lemondások, különféle vezetői tisztségeket betöltők sorra távoznak. Miután a múlt hét vége felé Radu Obreja, a szövetség alelnöke jelentette be: nem áll szándékában továbbra is közreműködni a testület irányításában, hétfőn délelőtt a válogatott keretek – köztük az olimpiai játékokra készülődő együttes – edzője, egyben szövetségi kapitánya, Vastag Ferenc mondott le minden tisztségéről. Vastag nem látja értelmét további együttműködésnek a „becsontosodott” vezetőkkel, s a köréjük csoportosuló, fejlődésképtelen, idősebb öklözőkkel.
„Fiatalítani kellene, de nemcsak a versenyzők között, hanem a vezetők körében is – jelentette ki a resicabányai származású volt világbajnok. – A Relu Auras és Gabriel Danciu edzők köré sereglett öregeknek semmi kilátásuk az előrelépésre, felesleges időtöltés velük vesződni.
Vastaghoz hasonlóan vélekedett, és ugyancsak lemondott a válogatott mellett betöltött tisztségéről két fiatalabb edzőtársa, Valentin Vranceanu és Traian Georgia, valamint Bogdan Stoicescu, a szövetség volt elnökségi tagja. Iosif Armas, az elnök csak annyit mondott, nem esik kétségbe a sorozatos lemondások miatt: „Azokkal dolgozunk, akik nem hagytak cserben, s az idő minket fog igazolni.”
Erre viszont nagyon áhítozik a sportág tábora, s főleg arra, hogy az Európa- és világbajnokságon általában rendre sikeresen szereplő román ökölvívók megismételjék végre Nicolae Lincának az 1956-os melbourne-i játékokon elért első – és mindeddig egyetlen – román aranyérmét.
Mert – úgymond – az ezüstből és a bronzból már sok van.
Állítólag Sinner sérült, de nem ő, hanem Djokovics szenvedett és bukott nagyot
