Kettős nemzetközi kupameccs volt a Komjádiban, panaszra tehát nem volt okuk a sportág fővárosi szerelmeseinek. A produkciók után persze változott ez az érzés valamelyest, mégpedig a negatív irányban – mindazonáltal mind a Ferencváros, mind a Vasas partiját követően megérdemelten szólt a taps. A kissé ellentmondásos kijelentések megmagyarázását a szombat kora délután vízbe szálló Csapó-legénység teljesítményének említésével kezdjük. A Fradi a meglehetősen cudarul sikerült athéni kirándulását próbálta helyrehozni, a 8-5-ös hátrányt minimum kiegyenlíteni a négyszer hét perc folyamán, ám hiába volt minden próbálkozás, a Vuliagmeni jutott a LEN-kupa legjobb négy csapata közé. Ahogy mondani szokták: lehetett volna fordítva is. Lehetett volna, ha Szirányi Balázsnak nem kell egyedül végigcentereznie, végigbirkóznia a találkozót a görög védők gyűrűjében, ha kihasználja a gárda a kínálkozó lehetőségeket, ha Létay Krisztián labdája a végén emberfórban nem a lécet töri kis híján ketté. A ha… kezdetű mondatok azonban, mint tudjuk, nincsenek módosító hatással. Szirányi, a volt válogatott öreg harcos, még mindig pazar mutatványokra képes. Tóth László sérülése miatt egyedül maradt a húsdarálóban, az FTC rutintalansága miatt nem aprította fel szenvedő ellenfelét, az Újpestről érkező balkezes pedig nagy hirtelen pontatlanul célzott. Mindezek azt jelentették, hogy Székely Bulcsúék ugyan szívós munkával 7-5-re megnyerték a találkozót, ám öszszességében csalódottan távoztak az uszodából. Lelkük mélyén persze tudták: ezt bizony a görög fővárosban packázták el.
Az igazán ellentmondásos percek csak ezután következtek: a Vasas csodás mutatványok egész sorával húzta ki a sámlit szerb-montenegrói ellenfele alól, szünetben 6-3-ra állt az Euroliga-derbi. Nem sokan fogadtak volna ekkor arra, hogy öt gól alatt megússza a Partizán Beograd. A Kósz Zoltánt ezúttal is helyettesítő Németh Zsolt biztosan repkedett a kapuban, Steinmetz Ádám ezúttal is tarthatatlannak bizonyult a bekkek számára, Varga Tamás pedig betegségéből felgyógyulva kirobbanó erőben lődözte góljait. És akkor még nem szóltunk Kásás Tamásról, aki különösebb flikk-flakk nélkül, már-már láthatatlanul, de rendkívül hasznosan irányította szélről is a csapatát. A harmadik negyedtől kezdve azonban ereszteni kezdett az úszógumi, óriásit esett az angyalföldiek teljesítménye. Szerencsére nem akkorát, hogy a tinédzserekkel felálló vetélytárs (22 éves volt a Partizan legidősebb játékosa) komolyan veszélyeztesse a kötelező két pont egyikét is, ám Kásás Zoltánnak ez is sok(k) volt. „Már megint nem azt tették egyesek, amit megbeszéltünk! Ez a csapat nem engedheti meg magának, hogy így játszszon, tragédia volt, amit műveltünk!” – dühöngött a mester, aki szerint teljesen egyértelmű: csak a győzelemnek (9-7) lehet örülni.
Kritikája érthető, hiszen a társaságnak jóval nehezebb feladatokat is meg kell majd oldania. Az Euroligában például két sorsdöntő rangadó, egy idegenbeli (Olympiakosz), illetve egy hazai (Barceloneta) vár a csapatra. Az erősebbek ellen Madarasék persze sokkalta jobban felszívják magukat, jobban pörögnek. Magyarán: fátylat erre a találkozóra.
Tegnap a Dominón volt a sor: a Kőér utcában a százszázalékos Hercegnovi vizitált. A montenegróiak ellen remekül nyitott a Szívós, Molnár, Biros hármas vezérletével hengerlő magyar bajnok, ám az elképesztő lábtempóval rendelkező Sefik olyan támaszt adott csapatának, amely mind közelebb hozta riválisához, s a második negyed közepén már 4-4-et mutatott a tábla. A vendégek agresszív stílusa nem ízlett a mieinknek, viszont muszáj volt alkalmazkodni hozzá, mert a bírók engedték a kemény játékot. Gergely is elkapta a fonalat, Vári előnygólt szerzett, ám Udovicsics és társai szívósan tapadtak. 6-5-ös Honvéd vezetéssel kezdődött az utolsó felvonás. Hat másodperccel a vége előtt Jokics labda nélküli kiállítást kapott, s a rárontó Gergely fölött könnyen ejtett a kapuba (6-6). Hogy illik vagy nem illik ilyet befújni hazai csapat ellen, nem kérdés. Az annál inkább, hogy a Domino tovább tud-e jutni csoportjából…
A BVSC a lapzártakor befejeződött meccsen X-X-re kapott ki a Mladost Zagreb otthonában.
Halló, itt Brüsszel
