Húszévesen övé lehet a világ is

T O R N A Azok után, hogy tavasszal a debreceni tornász Eb-n megszerezte a lólengés aranyérmét, Berki Krisztiánnak már nem kell asztalosműhelyben serénykednie, hogy a felkészülése anyagi hátterét megteremtse. S különben is, a KSI még csak húszéves versenyzőjének most máshol akad dolga. A glasgow-i és a maribori Világkupa-forduló megnyerése után a hét végén útra kel Melbourne-be, hogy a földgolyó túlsó felén, a vb-n is megméresse magát.

A nyáron hol tesztelte az új motorcsónakját? Mert hírlett, hogy az Eb legeredményesebb magyar versenyzőjének járt egy ilyen különdíj.
– Meg is kaptam, de bevallom, hogy bontatlan csomagolásban túladtam rajta. Nem igazán tudtam volna használni, és a pénz is jobban jött. Amúgy ismerősnek passzoltam el, így ha szükségem lenne rá, szerintem kölcsönadná.
– Ha már szóba hozta a témát, még most is fúr, farag és kalapál egy asztalosműhelyben, hogy az anyagi helyzetét rendbe tegye? Mert hogy az Eb előtt erre kényszerült.
– Szerencsére már nem kell ilyesmivel foglalkoznom. Az egyesületemtől, a KSI SE-től és a Magyar Tornaszövetségtől megkapom azt a támogatást, ami a nyugodt felkészülésemet biztosítja.
– Ennek már az Eb utáni hozadéka is látszik, hiszen mostanában a glasgow-i és a maribori Világkupa-versenyt is megnyerte. Tapasztalja már a sztárokat megillető privilégiumokat? Mondjuk azt, hogy a rendezők biztosan nem felejtik ott a repülőtéren, jobb szállodába viszik, és sajtó is nagyobb figyelemmel tünteti ki?
– Lakni ott lakom, ahol a magyar szövetség foglal számomra szállást, ami pedig a sajtót illeti, még csak most tanulok angolul, vagyis nem igazán vagyok nyilatkozatképes. De ezen szeretnék változtatni.
– A szállásfoglalással meglep, mert a Vk-versenyeken tudvalevőleg a rendezők állják a legjobbak költségeit.
– A pontversenyben élen álló első három versenyzőre valóban ez vonatkozik, s mivel a lólengésben momentán második vagyok a román Urzica mögött, így rám is. A skótok fizettek is a magyar szövetségnek, és tulajdonképpen csak a banketten voltak „skótok”. Mert amint elfogyott az étel, ital az asztalokról, eszükbe sem jutott utána- tölteni, finoman az értésünkre adták, hogy vége a bulinak.
– Ahhoz, hogy Urzicával szót válthasson, elég csak magyarul tudnia, hiszen a románok olimpiai, világ- és Európa-bajnoka tökéletesen bírja a nyelvünket. S nyilván nem örül, hogy az Eb után Glasgow-ban is be kellett érnie az ezüstéremmel. Szoktak beszélni egymással?
– Általában csak pár szót, hogy mi újság a másikkal, hol tartunk éppen a felkészülésben. Arról szó nincs, hogy rossz viszonyban lennénk, de a versenyeken már mindenki a saját feladatával van elfoglalva, így hosszas beszélgetésekre nincs lehetőség.
– Holott téma lenne bőven, itt van például a Magyar-orsó, Magyar Zoltán egyik nagy találmánya, s ebből kiindulva lesz majd Berki-orsó is?
– Magyar Zoltán annak idején nyújtott lábbal hajtotta végre az orsót, én pedig, elsőként, terpesztett lábakkal szeretném. Már meg is tudom csinálni, de egyelőre még nem vagyok vele olyan szinten, hogy biztonsággal beépítsem a gyakorlatomba. A vb-re ez még nagy rizikó lenne. De reményeim szerint jövőre már kirukkolok ezzel az új elemmel. S ha addig senki más nem „koppintja” le, akkor valóban van rá esély, hogy rólam nevezzék el.
– Gondolom, minden tornászban motoszkál, hogy ha egy elemet róla neveznének el, akkor kitörölhetetlenül beírja magát a sportág nagykönyvébe.
– Ezt kár is lenne tagadni. S mivel egyre nehezebb valami újdonsággal előjönni, a tornászoknak már nagyon „elvetemültnek” kell lenniük ahhoz, hogy ez sikerüljön.
– A melbourne-i vb-n azért megteszi a debreceni gyakorlata is, ha ezúttal is ugyanolyan jól sikerül.
– Magam is így gondolom.
– Mit gondol arról, hogy Urzica mellett a nagy veszélyt még a kínaiak és a japánok jelenthetik? Athénban az olimpiát a kínai Teng Haj-bin nyerte, aki idén nem jött át Európába, mint ahogy az olimpiai bronzérmes japán Kasima sem.
– Így van, az idei Világkupákon a kínaiak teljesen új generációval próbálkoztak, és nem bánnám, ha a világbajnokságra is ezeket a versenyzőket neveznék. De biztos vagyok benne, hogy a vb-n újra ott lesznek a legjobb ázsiaiak, és alapjában véve róluk elmondható, hogy az ő gyakorlataikba szinte lehetetlen belekötni. A japán fiúnak az Universiadén volt egy gyakorlata, amelyet utólag láttam, és a legkisebb hibát sem véltem felfedezni benne, pedig nagyon kerestem. Szerintem most ő „lovazik” a legszebben.
– No de azért az Európa-bajnok is megcélozza az aranyat, ugye?
– Persze, de próbálok reálisan gondolkozni, ezért azt mondom, először jussak be a nyolcas döntőbe, a többit majd ott meglátjuk a pillanatnyi forma és pontozók hozzáállása függvényében.