– Mi lehet a magyarázat a nagy mezőnyre? Hihetnénk, hogy az olimpia évében a fedett pályás vb-n gyérebb az érdeklődés – fordultunk Dornbach Ildikóhoz, a Magyar Atlétikai Szövetség szakmai igazgatójához.
– Én azért óvatosan kezelem az efféle statisztikákat. Szinte minden világverseny előtt elmondják, hogy ennyi induló még sose volt, tavaly folyamatosan ezt hallottuk a tegui szabadtéri vb-n is. A jó marketinghez persze kellenek az ilyen csúcsok is, de amikor már itthon én is elkészítettem a statisztikát, az jött ki, hogy nagyságrendekkel kevesebb induló volt, mint az előző, berlini világbajnokságon. Szóval, most is vannak kétségeim…
– Az viszont egészen biztos, hogy a mezőnyben három magyar versenyző lesz. Miért nem több?
– A fedett pályás világbajnokságokra jellemzően magasak a kvalifikációs szintek. Azokban a számokban, amelyekben a nemzetközi szövetség kevesebb versenyzőt akar látni, már csak a lebonyolítás rendje miatt is, irreálisan magasak. Nekünk sokkal nagyobb csapatot egyébként is nehéz lett volna összehozni, de mivel a nyáron nemcsak olimpiát rendeznek, hanem szabadtéri Eb-t is, jó néhány versenyzőnknek nem fért bele a programjába, hogy még a fedett pályás szezonra is készüljön. A futók például egyöntetűen a nyárra koncentrálnak, ezért kihagyták a formába hozó téli felkészülést.
– Mennyire volt kényszerhelyzet, hogy kihagyták? Tulajdonképpen ki is kellett hagyniuk, hiszen a magyar bajnokság színhelyének szánt sátorban komoly gondok adódtak a pályával. Így idén az ob-t sem tudták megrendezni.
– A felkészülési programokat hamarabb megkaptam az edzőktől, mint hogy kiderült volna, a sátor nem alkalmas a versenyzésre. A szakmai döntések tehát már ezt megelőzően megszülettek.
– Később felröppent a hír, hogy márciusban esetleg mégis bemehetnének a Syma csarnokba, így az országos bajnokságot is megrendezhetnék. Ez napirenden van még?
– Azért ez nem úgy működik, hogy hopp, most találtunk egy időpontot, akkor rendezzük meg a magyar bajnokságot! Ezt meg kell előznie egy versenysorozatnak, ami felkészít az ob-re. Az atléták versenyről versenyre formába lendülnek, és ennek a végkiteljesedése hazai szinten a magyar bajnokság. Megvan a felépítettség, és ha a folyamatot nem lehet végigvinni, akkor annak semmi értelme, hogy kiragadjuk a végpontját, és így rendezzünk egy versenyt a semmiért, a semminek. Egyébként amikor kiderült, hogy nem tudunk versenyeket rendezni, rengetegen megszakították a formába hozó felkészülésüket, visszaálltak az alapozásra, és már a nyárra készülnek. A március már eleve késői időpont lenne a fedett ob-re, mert a szabadtéri Eb nagyon korán lesz, és azt megelőzi a második alapozó ciklus. A történtek után szakmai öngól lenne lebonyolítani a bajnokságot, s tíz versenyzőből hét azt mondaná, hogy nem indul.
– Isztambulban mi a célkitűzés?
– Vérmes reményeink nem lehetnek. Baji Balázstól 60 méter gáton egyéni csúcs körüli teljesítményt várunk, és bízom benne, hogy kétszer futhat. Ha a második körben döntőbe jutáshoz közeli időt érne el, nagyon elégedettek lennénk. A súlylökő Kürthy Lajos a fedett pályás vb-re egyáltalán nem készült rá, ő is a nyárra fókuszál. A télen valójában azért kezdett el versenyezni, hogy új ingerek érjék, fejben kikapcsolódjon. Azt mondta, hogy odaáll, versenyez, és ha kijut a vb-re, akkor megy, de nem zavarja meg a nyári felkészülését. Teljesítette a nevezési szintet, ám értelemszerűen nincs csúcsformában, így csak azt várhatjuk el tőle, hogy hozza ki magából a legtöbbet, amit tud. S ebből egy húsz méter feletti eredmény kijöhet. Lajos szeretne bejutni a döntőbe, azonban ez rettenetesen nehéz feladat, hiszen fedett pályán a fináléba nem tizenketten kerülnek be, mint szabadtéren, hanem csak nyolcan. S a számában nagyon sűrű lesz a mezőny. Női atlétánk nem teljesített szintet, de egy versenyző szint nélkül is nevezhető, és Nasztinak megszavaztuk a bizalmat. 60 méteren junior magyar csúcsot futott, látjuk az elszántságát, az évek óta tartó töretlen fejlődését, és azt mondtuk, próbálja ki magát a felnőtt mezőnyben is, mindenféle elvárás nélkül.
– Fedett pályán a legnagyobb reménységünk Kiss Dániel lehetne, aki két éve szabadtéren, 110 gáton Eb-bronzérmes volt. Betegsége után milyen állapotban van?
– Daninak nagyon komoly problémái voltak és vannak még most is. Ismert, fertőzést kapott, aminek következtében anatómiai elváltozások történtek a lábában. Elképesztő elszántsággal készül, iszonyú mennyiségű rehabilitációt végez, s hiszünk benne, hogy vissza tud jönni. Azzal együtt, hogy ez már nemcsak az elszántságán múlik, hanem az anatómián, az anatómia törvényszerűségein is.
origo.hu
Elfoglalnák Brüsszelt a patrióta civilek
