Fel bizony. Mert való igaz, hogy sérülések, betegségek tették próbára együttesünket – a keret két legígéretesebb teljesítményt nyújtó tagja, Lékai Máté és Ancsin Gábor is megszenvedte egyiket-másikat –, de a vetélytársakat ugyanezek a kínok gyötörték, a legjobbak számára azonban még csak most jön a java. Pénteken az 5–6. helyért Izland–Lengyelország derbi, majd francia–spanyol és horvát–dán elődöntő.
Nekünk pedig az Iváncsik által is említett újjáépítés mellett rövidebb távon marad a jövő januári, katari világbajnokságért zajló selejtezők vasárnapi sorsolása. A mieink Eb-középdöntős tagságuk hozadékaként kiemeltek, így a következő kilenc rivális egyikét kaphatják: Csehország, Montenegró, Norvégia, Németország, Románia, Szlovákia, Görögország, Bosznia-Hercegovina, Litvánia.
Kemény ellenfelek, még az ereje teljében lévő magyar válogatott számára is. Dániában ráadásul ismét megmutatkozott, hogy – Mocsai Lajos egyik korábbi kijelentését idézve – vékony jégen korcsolyázik a magyar férfi-kézilabdázás. Vigyázzunk, nehogy beszakadjon, miközben a riói olimpiáig háromszor is nagyot kellene dobbantani. Először a vb-selejtezőn, majd jövőre a világbajnokságon, ahonnan az első hét szerez jogosítványt az olimpiai selejtezőre, végül a 2016 tavaszi olimpiai kvalifikációs tornán.
Londoni elődöntős egyletünk egyelőre a Coubertinnek tulajdonított elv szerint vallhatja: most még csak a részvétel a fontos.
