„Számunkra igazából még csak most kezdődik a munka, ahogy sorban érkeznek az újságírók. De akkor sem lesz igazán vészes, amikor már beindult a nagyüzem, fél napot kell dolgoznunk, és kapunk szabadnapokat is. Mi az önkéntesek falujában lakunk, és az elhelyezésre sem panaszkodhatom. Egy szimpatikus orosz lánnyal kerültem egy szobába, és gyakorlatilag saját lakásunk van, fürdőszobával. Az persze nem örül, akit olyan helyre tettek, ahol nyolc főre jut egy fürdőszoba, és emeletes ágyon kell aludni. S ami mindannyiunk számára nagy probléma, az az étkezés, amit ugyan biztosítanak számunkra, de a mennyiséggel és a minőséggel is komoly gondok vannak. Az egyik vacsoránk szerintem az előző napi leves pörkölt változata volt, hasznosították, ami megmaradt Visszasírom a gimnáziumi menzát, de az élmények azért természetesen kárpótolnak” – szögezi le Mihályi Petra.
„Mindenki nagyon kedves, és amikor ma reggel megérkeztem a csarnokba, rögtön felköszöntöttek a szülinapomon. Kaptam csokit, egy boldog szülinapot feliratú lufit, és az üzenőfalon is megemlékeztek rólam, ami tényleg megható” – árulja még el, majd elköszön, mert Szocsiban már javában zajlik a munka, ott három órával elérőbb tartanak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!