A hazai utcai futás hőskorában, 1984 és 1993 között az IBUSZ és a Mars Maraton keretén belül rendeztek versenyt a félmaratoni, 21 097,5 méteres távon, két év szünet után, 1996-ban a két viadal külön vált, és az új főszponzorral a Nike Budapest Félmaraton tizennyolc éven keresztül volt fővárosunk egyik legnépszerűbb futóversenye. 1996-ban még csak mintegy ezerhatszázan neveztek rá, 2010-ben azonban a résztvevők – akik csapatban vagy párban is teljesíthetik a távot – száma meghaladta a tizenkétezer főt, tavaly pedig nevezési rekordot döntve 12 850-en álltak rajthoz. Ám a sportszergyártó cég üzletpolitikája időközben megváltozott, ma már inkább saját rendezvényekkel áll elő, és tavaly a Budapest Sportirodával (BSI) fennálló kapcsolata végére is kitette a pontot. Ezzel együtt a felek békességben váltak meg egymástól.
A BSI új támogatóra lelt, és csütörtökön bejelentették, hogy szeptember 14-én immár Wizz Air Budapest Félmaraton néven tartják meg a versenyt. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársasága öt évre kötelezte el magát a rendezvény mellett, s az egyik főszponzorává vált a három legnagyobb hazai futóeseményt, a sorba illeszkedő Spar Budapest Maraton Fesztivált és a Telekom Vivicittá Városvédő Futást is magába foglaló „Run in Budapest” kezdeményezésnek is.
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója elmondta, hogy a Wizz Air pénzügyileg is hozzájárul a félmaraton megrendezéséhez, a saját kommunikációs csatornáin megjeleníti, továbbá speciális utazási ajánlatot kínál a versenyre érkezőknek. Mivel tavaly már hatvanöt országból érkeztek futók, Angliából, Németországból és Olaszországból pedig száz fölötti volt a nevezési létszám, s a külföldek száma évente 6-7 százalékos növekedést mutat, a rendezvény turisztikai vonzata is egyre nagyobb lesz.
Kocsis Árpád, a BSI versenyigazgatója arról tájékoztatott, hogy évente több mint százezer ember vált rajtszámot náluk, s az utcai futásban a félmaraton nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon a legnépszerűbb versenyszám. „Nálunk egyelőre még csak az emberek tíz-tizenöt százaléka döbbent rá arra, hogy mozogni érdemes, szemben az Európai Unió harmincszázalékos átlagával, így még bőven van hova előrelépnünk” – fogalmazott Kocsis Árpád.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a tárdi horrorbalesetről
