Ne lepődjünk meg, a korábbi orosz klasszisok szerint is minden rendben volt a pontozással, a háromszoros olimpiai bajnok Irina Rodnyina sem lepődött meg. „A bírók különböző országokat képviseltek, nem kell itt semmiféle összeesküvésre gondolni. Az átlagember csak azt látja, hogy a versenyző elesik-e vagy sem, a program finomságait nem érzékelik. Szotnyikova forgásai szebbek voltak, és mindent jól láttak a bírók” – szögezte le az olimpiai láng egyik fellobbantója. Azért azon mi meglepődnénk, hogy ha ő éppen nem hallott volna még soha sem színfalak mögötti megegyezésekről...
S bizony még az orosz újságírók Szotnyikovát is megkérdezték, nem gondolja-e, hogy „felpontozták”.
„Ezt ne tőlem kérdezzék, én csak tettem a saját dolgom, és megajándékoztam Oroszországot” – bökte ki szűkszavúan az érintetett, érezhetően nehezményezve már a felvetést is. Egyébként azonban megered a nyelve.
„A rövid program után nagyon szoros verseny alakult ki az első három helyen, és tudtam, hogy csakis hibátlan kűrrel van esélyem nyerni. Mert igen, eldöntöttem, hogy az aranyéremért harcolok, nem érem be az ezüsttel. Amikor azonban kimentem a jégre, nem gondoltam az aranyra, csak arra, hogy tisztán, hiba nélkül kell korcsolyáznom, magamat legyőzni. Nem izgultam, mert arra gondoltam, hogy csak azt kell tennem, amit egyébként is a legjobban szeretek: korcsolyázni. Már tizenkét évesen felnőtt orosz bajnok voltam, és amikor láttam, hogy a többiek mennek ki Vancouverbe, arról álmodtam, hogy négy év múlva én is indulni akarok az olimpián, és milyen jó lenne majd érmet szereznem. S persze az aranyra gondoltam... Így most egymás után mind a két álmom teljesült...” – nyilatkozta Adelina Szotnyikova, aki elmondta még, hogy az a hisztéria, ami Julija Lipnyickaját körülvette, rá semmilyen hatással nem volt. Igyekezett teljesen kizárni a külvilágot, nem olvasni és nem hallgatni a híreket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!