Ha Forma–1 és amerikai nagydíj, mindenekelőtt a 2005-ös verseny ugorhat be, ami a száguldó cirkusz egyik legnagyobb botrányát hozta azzal, hogy Indianapolisban másfél órán keresztül hat autó körözött a pályán. Csak a három Bridgestone abroncsos csapat vágott neki a 73 körös távnak, a balesetveszélyes Michelin gumikon futó tizennégy autó a felvezető kör után a bokszba hajtott. A kínos bojkott után Indianapolisban még két F1-es futamot rendeztek, majd négy évig nem volt amerikai nagydíj, 2012-ben lépett be a körbe Austin, ahol a hét végén harmadszor lesz verseny, de most sem teljes mezőnnyel.
Ha a hirdetők azt látják, hogy megint homokszem került a gépezetbe, a Forma–1-nek nehéz lesz gyökeret eresztenie a tengerentúli piacon, ám a sorozat üzleti ügyeit intéző Bernie Ecclestone-nak nem csak az amerikai projekt miatt főhet a feje. Az egyesült államokbeli futam után a brazíliait is kihagyó Caterham (nyitóképünkön Kobajasi Kamui) és a Marussia pénzügyi nehézségei nem múló rosszullét jellegűek, az agónia jeleit mutatják. A sorozatba 2010-ben velük együtt bekerült Hispania két év után bedobta a törölközőt, és úgy néz ki, hogy a most haláltusájukat vívókon a tulajdonosváltások sem segítettek. A Marussia még Manor GP-ként kezdte, a Forma–1-be Virginként vágott bele, a Caterham pedig Lotusként, de csak annyi köze volt a legendás Colin Chapman által alapított istállóhoz, hogy megvásárolta a nevét. (2012 óta a Renault fut Lotusként.) A Caterhamhez és a Marussiához már csődbiztost neveztek ki, s utóbbi csapat még Jules Bianchi szuzukai balesete hatása alatt is van.
A Marussiát a hírek szerint egy az acéliparban érdekelt brit-indiai testvérpár megmentené, de az eddigi tapasztalatok alapján ezt kellő óvatossággal kezeljük; a kis csapatokkal a pályán és azon kívül sem lehet nyerni.
