Mindenkit félresöpört az útból a magyar curlingvilágsztár

Magyarország egyetlen szabványos pályáján edz Palancsa Dorottya, így lett világbajnok.

Palancsa Dorottya világbajnok, a sportág történelmében először – kiálthattuk világgá 2013 tavaszán. Kiss Zsolt oldalán akkor a mezőny legfiatalabbjaként a sportág őshazájában, Kanadában állhatott a vegyespáros-verseny eredményhirdetésén a dobogó legfelső fokára. Akkor már 30 éve nem nyertünk téli sportban semmilyen világbajnoki címet. Láss csodát, néhány hete Palancsának az idei vb-n is eljátszották a magyar Himnuszt a szocsi olimpiai csarnokban – ismét a svédek szomorkodhattak. S hogy végre mi is megismerjük, mi fán terem ez a sportág, elvállalta a nyári curling bemutatását a Mozgás éjszakája nyitórendezvényén – ez a sport lesz a június 27-ei pesti rendezvény egyik legnagyobb dobása! A fiatal sportolónál rákérdeztünk a sportág hazai és nemzetközi helyzetére is. Durva vagy sem: egyetlen curlingpályánk van, így lett Palancsa világbajnok.

– Édesapám évekkel ezelőtt egy barátja hívására buliból kipróbálta a kamaraerdei pályát, amit akkor nyitottak meg. Akkor 12 éves voltam, és apukám azt mondta, én is próbáljam ki ezt, az igazán profik is ilyen korban kezdik el... Ahová iskolába jártam, volt is lehetőségem heti egyszer curlingedzésre menni. Ott ragadtam a pályán, és már 9 éve járok oda – meséli a kezdetekről Palancsa Dorottya, akinek csak az volt a fontos, hogy megszeresse a sportágat, ehhez pedig kiváló edzői akadtak, mind a suliban, mind a válogatottnál, ahol 14 éves korában egy évet volt lehetősége edzeni. – Ha voltak is hibák az elején, mindig úgy voltam vele, hogy edzek, küzdök és jobb leszek.

Palancsa Dorottyának ma heti 5-6 tréningje van, de ezekben a hetekben már nem edz jégen, nincs ugyanis Magyarországon működő curlingpálya. Hogyan lehetséges ez? Hát úgy, hogy az egyetlen hivatalos curlingpályát nyárra bezárják, a sportolók kerékpáron, futva, biciklivel vagy konditeremben edzenek.

És akkor most egy kis Kamaraerdő.

– Az egyetlen hivatalos hazai curlingpálya itt van. Azért nem alkalmas erre a sportra más sportcsarnok, mert speciális jég kell hozzá. Ionizált vízzel locsolják fel a jeget, illetve abba matrica segítségével bele kell rajzolni a szükséges mintát, ami megadja a célterületet a játékosoknak. Az ionizált víz aztán buborékokat képez a felületen, amit a söprés során eltávolítunk, ezeken jobban csúszik a kő, így tudjuk a pályáját módosítani, miután elengedtük – magyarázza az Újpesti Torna Egylet világbajnoka, hozzátéve, mivel ez az egyetlen curlingpálya van, így valamennyi curlingcsapat – összesen 100-120 igazolt versenyző – itt edz, ebből következően a versenyek is itt vannak.

Adódik a kérés, mutasson Magyarországon valaki akár csak egyetlen curlingjátékost!

– Magyarországon profi játékos egy sincs, ebből nem lehet ma megélni. Remélem persze, hogy idővel ez is változni fog, mert hozzuk az érmeket, nemcsak a világbajnokságról, de Európa-bajnokságról is. Ezeknek visszhangra kell találniuk.

Ha az ország egyelőre még nem is mozdult rá a curlingre, a nemzetközi színtéren azért zajlanak az események: a NOB épp ezekben a napokban törte a fejét, hogy három sportág közül melyik kettőt vezessék be a téli olimpiák programjába. Az egyik versenyszám a curling vegyes páros volt. Palancsáék, illetve mondhatjuk, az egész ország nagy örömére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága hétfőn úgy határozott, hogy a következő téli olimpián már a vegyes páros is ott lesz. Ez persze minden bizonnyal azt vonja maga után, hogy az eddigi férfi és női csapatok versenyzői összeállnak és bivalyerős egységeket alkotnak majd.

Nincs kizárva, hogy bárki Palancsa Dorottya sorsára jut, június 27-én – tehát a Mozgás éjszakáján a Hősök terén – meg lehet fertőződni a curling „szárazföldi” változatával; korhatárra tekintet nélkül, Palancsáék egyik klubtársa például idén betölti hetvenedik életévét, ettől függetlenül gond nélkül rajthoz állt az országos felnőtt férfi bajnokságon, de a szenior-vb-n sem vallott szégyent.