Többek között Cannes-t és Szocsit utasította maga mögé Budapest a Backgammon Csapat-Európa-bajnokság megrendezéséért kiírt pályázaton, így a magyar főváros rendezheti meg a játék történetének második kontinensviadalát szeptember 17. és 20-a között a Danubius Hotel Heliában. Az első Európa-bajnokságnak tavaly Dubrovnik adott otthont. Habár maga a játék egyes források szerint ötezer éve született Perzsiában, a 23 tagországot magába foglaló európai szövetség csupán 2014-ben, az első Eb-n alakult meg. Magyarország egyike a hét alapítónak. Az első Európa-bajnokságon a magyar csapat hetedik lett. A budapesti versenyen várhatóan tizenöt ország indul majd el, ez együttesen körülbelül hatvan versenyzőt és kísérőt jelent.
A backgammont hazánkban már a középkorban is ismerték, ezért magyar neve is van: ostábla. Az elmúlt évtizedekben azonban nem volt túl népszerű Magyarországon, habár a tábla, amin játsszák, sokaknak ismerős lehet, mivel rengeteg sakktábla hátlapját díszítette a játék jellegzetes, nyújtott háromszögekből álló mintázata. A hozzá tartozó sötét és világos korongokat pedig gyakran a malomjátékhoz használta a magyar közönség. Az ostábla hazánkban 2008-ban ismét kezdett divatba jönni, többek között azért, mert az interneten is lehet játszani, és nemzetközi online versenyeken is el lehet indulni. A mai szakosztályok elődei akkor kezdtek kialakulni a játékot kedvelő baráti társaságokból. Azóta a játék egyre népszerűbb, ma már országos bajnokságot is rendeznek belőle.
Az ostábla szabályai első hallásra egyszerűek: a játékosok a korongjaikat megpróbálják minél hamarabb eljuttatni a tábla egyik végéből a másikba, miközben igyekeznek megakadályozni az ellenfelüket abban, hogy ők is ugyanezt tegyék. A játék a sakkhoz hasonlóan kiváló kombinációs készséget és stratégiai gondolkodást követel meg, ám eddig csak néhány országban sikerült beférkőznie a szellemi sportok közé. A besorolás tekintetében azért nincs egyetértés, mert a játékosok kockadobással döntik el, ki mennyit léphet a táblán, így a szerencsefaktor befolyásolhatja a végeredményt.
A szerencse szerepét azonban megfelelő szabályokkal csökkenteni lehet. Abban az esetben például, ha a győzelemhez nem elég egyszer felülkerekedni az ellenfélen, hanem több alkalommal is jobbnak kell lenni nála, a kocka szerepe csökken, hiszen a jól és rosszul sikerült dobások hatása kiegyenlítődik. Épp ezért a játék európai fellegvárának nevezhető Dániában csak akkor ismerik el sportként, ha legalább hét győzelemre van szükség egy meccs megnyeréséhez. Hazánkban ugyanakkor nem tartozik a sportok közé, igaz, a szerencsejátékok közé sem sorolható.
Az európai szövetségnek és az idei kontinensbajnokságot szervező Magyar Ostábla Egyesületnek egyébként épp az a célja, hogy a játék felkerüljön a szellemi sportágak nemzetközi listájára. A magyar egyesület másik fontos célkitűzése, hogy ismét megszerettesse ezt a játékot a magyar közönséggel. Elsősorban általános és középiskolai szinten népszerűsítik az ostáblát, mivel az utánpótlás-nevelés nélkül nem lehet megoldani az élversenyzők pótlását. Mint azt az egyesülettől megtudtuk, eddig egy második kerületi iskola jelezte, hogy a sakkszakkör mellett szívesen belekezdenének az ostábla oktatásába is.
