A Magyar Úszó Szövetségtől kapott tájékoztatóból kiderül, hogy rövidpályás Eb-k 1996 óta íródó történetében eddig csupán kétszer fordult elő, hogy az éremtáblázat élén végző nemzet több aranyérmet szerzett, mint most a magyar – és mindkétszer a hazai medence is segíthetett, hiszen 1996-ban Rostockban nyertek 14-szer a németek, 2012-ben pedig Chartres-ban zártak 12 elsőséggel a franciák. A mi 11 győzelmünk a következő az örökranglistán. Ez egyszersmind minden idők legjobb magyar szereplése bármilyen világverseny tekintetében: eddig a csúcsot a 2012-es debreceni nagypályás Eb jelentette (9 arany, 10 ezüst, 7 bronz), azelőtt a legendás torinói Eb volt még kimagasló 1954-ben (8-6-3), a rövidpályás viadalokon pedig a chartres-i (6-4-2) és a 2010-es eindhoveni (6-1-2) parádé.
2015, Netánja (rövidpálya): 11 arany, 3 ezüst, 1 bronz
2012, Debrecen: 9 arany, 10 ezüst, 7 bronz
1954, Torino: 8 arany, 6 ezüst, 3 bronz
2012 Chartres (rövidpálya): 6 arany, 4 ezüst, 2 bronz
2010, Eindhoven (rövidpálya): 6 arany, 1 ezüst, 2 bronz
Természetesen az egyéni produkciók is kiemelkedők. Hosszú Katinka 6 aranyérmével és 1 ezüstjével abszolút rekordot állított fel: korábban egy Eb-n hét érmet a német Sandra Völker tudott szerezni még 1996-ban (5 arany, 2 ezüst), de ő kétszer váltóban nyert, azaz a 7 egyéni dobogós helyezés sosem látott produkció.
Hosszú ráadásul csupán egy úszásával kerülhetett fel a pénzdíjas listára a szabályok szerint – ha valamennyi egyéni teljesítménye számított volna, akkor a FINA-táblázat pontértékei alapján övé lenne az első hét hely, plusz még a kilencedik és a tizedik is, azaz az első tizenkét egyéni produkcióból úgy egyébként kilenc Katinkáé – azaz más szabályrendszerben 104 ezer eurót is kereshetett volna.
400 vegyesen elért világrekordja így is MVP címet ér a női mezőnyben (1004 pont), és ő az egyetlen, aki további 1000 pont feletti időket repesztett – a 400 vegyesen a döntőben úszott ideje és a 100 vegyesben produkált világcsúcsa –; a férfiaknál csupán Gregorio Paltrinieri 1500-as világrekordja „ezredes”.
