Dopping: akinél tű lesz az olimpián, az országból is repül

1500 ellenőrzés vár a magyar olimpikonokra a riói játékok előtt.

A riói olimpia előtt ideje megismerkednünk a szigorodó dopping-szabályváltozásokkal. Ki máshoz fordulhatnánk, mint Tiszeker Ágneshez, a Magyar Antidopping Csoport vezetőjéhez, aki a szigorításokon kívül a magyar sportolókra is váró, az ellenőrzésben bekövetkező újításokról is szólt egy pénteken tartott sajtóbeszélgetésen, de kendőzetlenül tudatta: a sportolói gépezet furfangja bizony előrébb jár az ellenőröknél.

Tiszeker Ágnes kiemelte, hogy korábban létrejött a sportolói biológiai útlevél, amelyben a sportolók szteroidparaméterét, vérparaméterét, növekedésihormon-szintjét vezetik, és amellyel részben most már akkor is megbuktathatók sportolók, ha rendszeresen negatív mintát adnak, hiszen adataik ugrásszerű változása mindent elárul. Szerinte a legegyértelműbben a szteroidváltozásokból lehet következtetni doppingolásra – ezzel bukott le a közelmúltban a kajakozó Dudás Miklós, aki egy óvatlanul bevett spanyolországi táplálékkiegészítőt hibáztat –, a növekedési hormonok szintje azonban még nem igazán ismert kotta a WADA szakemberei előtt sem. Talán majd most, márciustól ugyanis egy új tesztrendszer (GH–2000 Biomarker) lépett életbe. Tiszeker kis kitérővel azért figyelmeztet, hogy az ellenőrizhetetlen összetételű táplálékkiegészítőkre még a hobbisportolók is gyanakodjanak.

– A sportolóknak az olimpia előtt végig kell hallgatniuk engem – jelzi Tiszeker doktor. – Már hatvan kvótás meg is tette ezt. Emellett kapnak egy 100 oldalas kiadványt a tiltólistás szerekről és a rájuk vonatkozó változások összefoglalójáról. Újítás, hogy ezen az olimpián már senki nem használhat injekciós tűt, akinek nincsen rá komoly egészségi indoka, a vénás injekció pedig tilos – teszi egyértelművé az eddig megszabott határokat Tiszeker Ágnes, hozzátéve, hogy az olimpiai falu megnyitásától a záróünnepség végéig senki nem is birtokolhat injekciós tűt, hacsak nem orvos. Ellenkező esetben még Brazíliából is kitiltják az illetőt.

A Magyar Antidopping Csoport az idén 1500 mintavételt végez, ebbe beletartozik a vér- és a vizeletvizsgálat, valamint a biológiai útlevél áttekintése is. A mintákat – a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően – tíz évig kell lefagyasztva megőrizni, de mivel a MACS-nak 500 minta tárolására van kapacitása – korábban egyetlenegyre sem volt –, a negatív mintákat rövid időn belül megsemmisítik, hacsak az érintett sportoló nem kéri ennek ellenkezőjét.

Az antidoppingcsoport vezetője a sajtóbeszélgetésen kitért rá: természetesen a MACS-ot is ellenőrzik, méghozzá a WADA – vagyis a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség –, és vizsgát is kell tenni, különben elveszik Tiszekerék doppingvizsgáló jogosultságát. Így járt a közelmúltban feltárt, államilag „dotált” doppinglaborok miatt Oroszország, amely azzal bűnhődött, hogy ma már Anglia doppingellenőrei kötelező jelleggel átvették a „hatalmat” (nem végezheti munkáját egyetlen orosz ellenőr sem), sőt Moszkva „lazáskodása” odáig terjedt, hogy elvettek tőle két világversenyt – egy atlétikai junior-vb-t és a nemzetközi gyaloglóversenyt –, és Rióban nem versenyezhetnek orosz atléták sem.

Kína is hasonló cipőben jár: a négy hónapos irodabezáráson kívül hat úszót csíptek fülön. Az éles szeműek azért kapcsolhatnak: Kína nemrég még olimpiát rendezett (2008), a pekingi laborban analizálták az olimpia alatt vett mintákat. Portugália, Spanyolország és Mexikó laborbezárással megúszhatja, de Brazíliára is rájár a rúd: a kormányválság miatt számos törvény meghozatalával késlekednek, és ha az olimpiai láng megérkezéséig nem lesz rend, bizony az olimpiára bezárják a brazíliai WADA-irodát is, és Montrealba fognak repülni a levett minták, ahol viszont három napon belül minden kétséget kizáró eredmény kell.

Mi nem kell hogy féljünk, a WADA Magyarországon nem létesített labort, és nem is tervez, elég neki a 34 laboratórium.

Tiszeker azért elbüszkélkedett a magyar ellenőrök munkájával: úgy véli, még az is lehet, hogy egy egész sportág ellenőrzését megkapják az olimpián, de ez még a jövő zenéje.

Tiszeker a legdivatosabb „lebukószerről”, a meldoniumról is szólt, amelynek kiszűrése jelenleg is iszonyatosan nagy terhet ró a doppingellenőrökre, hiszen a világ egyik felében legális táplálékkiegészítő. Marija Sarapova is ezzel a szerrel bukott le januárban.

– 170 pozitív esetet regisztráltak a meldonium használata kapcsán, amely csak január 1-jén lett tiltólistás, de sokak szervezetéből az ellenőrzésig nem ürült. A meldonium tiltott, teljesítménynövelő hormonkészítmény, de számos országban szívgyógyszerként használják az ezt tartalmazó, Lettországban gyártott Mildronate-et. Szerencsére egyetlen magyarországi mintavételnél sem találkoztak ezzel a szerrel az ellenőrök – említette Tiszeker Ágnes.

A sportolóknak könnyítést jelent, hogy már csak egyféle holléti regisztrációs rendszerbe kell feltölteniük az olimpiáig hátralévő programjukat, ez pedig az ADAMS (Anti-Doping Administration & Management System).

Tiszeker örömmel számolt be arról, hogy a Testnevelési Egyetemen komoly sportegészségügyi-táplálkozástudományi labort nyitnak – mintha valami ilyesmit, a sportegészségügyi tudományos hátteret hiányolta volna az év elején Hosszú Katinka Magyarországon az uszodai öltözőkulcs helyett.