Ahogy azt már korábban megírtuk, a határidő utolsó napján, október 7-én beadta Budapest a 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázat második kötetét a NOB-nak. A több száz oldalas dosszié angolul és franciául készült el, és az olimpiarendezéshez szükséges garanciákat, a rendezés szervezeti, jogi kereteit, a helyszíntervek módosításait is tartalmazta.
– Az olimpia miatt semmilyen extra közlekedési beruházásra nem lesz szükség, vagyis az olimpiához pont ugyanazon fejlesztések kellenek, amelyek olimpia nélkül is megvalósulnának. Az olimpia van a városért és nem a város az olimpiáért – jelentette ki a pályázat második részének leadását követően Fürjes Balázs, a Budapest 2024 olimpiai pályázat elnöke.
Mára az is kiderült, hogy amennyiben a NOB jövő szeptemberben Budapestet hirdeti ki győztesnek, akkor azt követően 475 milliárd forintot utal át Magyarországnak, mint a rendezőnek járó támogatást.
Első hallásra ez hatalmas összeg, sőt, vélhetően másodikra is, ám ha ilyen arányban halad az „olimpiai pénzek” költése, mint ahogy most is zajlik, nem tudni, meddig lesz elég. A pályázatért felelős cég számára már most irodákat béreltek, ami kissé pazarlásnak tűnik, de a pályázat interaktív látogatóközpontját is megnyitották szeptember 20-án a budapesti Batthyány téri hajóállomáson. Miután nem lesz népszavazás ebben a kérdésben, így kissé érthetetlen utóbbi kialakítása, mint ahogy az is, vajon miért költ az állam arra, hogy Magyarországon reklámozza – most éppen Szilágyi Áron kétszeres olimpiai aranyérmessel – a 2024-es nyári játékokat. Ráadásul a magyar pályázat sikere miatt külföldön is kampányba kezd a kormány, amire rövidesen kiírja a közbeszerzési pályázatot.
– Semmi értelme ezeknek a mostani állami hirdetéseknek, hiszen akik látják, nincsenek döntési helyzetben, illetve a magyar pályázat sorsa már eldőlt. Azt kell kommunikálni, hogy megvan rá a pénz, már ha tényleg megvan, mert akkor épeszű ember nem mond nemet az olimpiára. Minden valós számítás szerint ahhoz, hogy képes legyen az ország megrendezni a 2024-es olimpiát és paralimpiát, évente 2-2,5 százalékban kell a GDP-nek növekednie változatlan költségvetés mellett. Persze ha ez megvalósul, akkor az országnak tudomásul kell vennie, hogy a megtermelt javak nem oktatásra, egészségügyre vagy kultúrára, hanem sportberuházásokra mennek majd el – jelentette ki Muszbek Mihály sportközgazdász.
A szakember azt is hozzátette, amíg korábban a hivatalos körök erős túlzásnak tartották a szakma 6-6,5 ezermilliárd forintos összköltségekre vonatkozó számításait, nemrég Tokióban kiderült, hogy ott jelenleg 10,5 ezermilliárd forintra rúgnak a költségek. A két ország gazdasága között pedig van különbség, sajnos nem a magyar javára.
Szabados Gábor sportközgazdász is úgy véli, a NOB által átutalt összeg a végső költségnek úgy 5-8 százalékát adja majd ki, ami a Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég megvalósíthatósági tanulmányában szereplő 774 milliárd forintos, a sportlétesítményekre és a szervezésre elköltendő összegnek több mint a fele.
– Ám ebben nincsenek benne az infrastrukturális fejlesztések költségei, amelyek jóval meghaladják a fenti összeget, és ezek teszik ki a legnagyobb kiadásokat az olimpia megrendezésénél. Mivel gyakorlatilag néhány kisebb létesítményen kívül, mint a győri és veszprémi aréna vagy a Maty-éri kajak-kenu pálya, csak látványfotókon és maketten vannak meg az olimpiához és paralimpiához szükséges sportlétesítmények is, így azoknak a beruházásoknak már javában el kellett volna kezdődni, amelyekről a kormány azt állítja, függetlenül az olimpiától létre fognak jönni. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban látható dátumok sajnos arra utalnak, van félnivalónk arra nézve, hogy egy esetleges sikertelen pályázat esetén ezek a fejlesztések bizony ígéretek maradnak – fogalmazott a szakember.
A szeptember 21-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amelyben az is szerepel, hogy a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz szükséges infrastrukturális fejlesztéseknek – amiket a nyári játékoktól függetlenül megvalósít (?) a kormány – mikor kell megvalósulnia. A dátumokból jól látszódik, hogy a legfontosabb beruházásokkal mindenképpen megvárják a NOB döntését, azaz korántsem biztos, hogy egy esetleges nem válasz esetén valaha elkészülnek ezek a felújítások.
2016: 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig (munka vége: 2017)
2017: 3-as metró rekonstrukciója (2019). 2-es és 51-es villamos felújítása (2021)
2018: Ferihegyi gyorsforgalmi felújítása (2023). 1-es metróvonal rekonstrukciója (2021). H6 és H7 HÉV-vonalak villamossá alakítása (2020). H8 és H9 HÉV-vonalak felújítása (2022). Elővárosi vasúthálózat fejlesztése (2021). Liszt Ferenc Repülőtér vasúti kapcsolatának biztosítása (2021). Őrmező intermodális csomópont kialakítása (2019)
