Ötkarikás makettbirodalom és látványtervek

Ha Budapest lesz a befutó a 2024-es olimpiáért folyó versenyben, 475 milliárd forint érkezik a NOB-tól. Mire elég ennyi pénz?

B. Molnár László
2016. 10. 20. 19:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakember azt is hozzátette, amíg korábban a hivatalos körök erős túlzásnak tartották a szakma 6-6,5 ezermilliárd forintos össz­költségekre vonatkozó számításait, nemrég Tokióban kiderült, hogy ott jelenleg 10,5 ezermilliárd forintra rúgnak a költségek. A két ország gazdasága között pedig van különbség, sajnos nem a magyar javára.

Szabados Gábor sportközgazdász is úgy véli, a NOB által átutalt összeg a végső költségnek úgy 5-8 százalékát adja majd ki, ami a Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég megvalósíthatósági tanulmányában szereplő 774 milliárd forintos, a sportlétesítményekre és a szervezésre elköltendő összegnek több mint a fele.

– Ám ebben nincsenek benne az infrastrukturális fejlesztések költségei, amelyek jóval meghaladják a fenti összeget, és ezek teszik ki a legnagyobb kiadásokat az olimpia megrendezésénél. Mivel gyakorlatilag néhány kisebb létesítményen kívül, mint a győri és veszprémi aréna vagy a Maty-éri kajak-kenu pálya, csak látványfotókon és maketten vannak meg az olimpiához és paralimpiához szükséges sportlétesítmények is, így azoknak a beruházásoknak már javában el kellett volna kezdődni, amelyekről a kormány azt állítja, függetlenül az olimpiától létre fognak jönni. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban látható dátumok sajnos arra utalnak, van félnivalónk arra nézve, hogy egy esetleges sikertelen pályázat esetén ezek a fejlesztések bizony ígéretek maradnak – fogalmazott a szakember.

A szeptember 21-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amelyben az is szerepel, hogy a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz szükséges infrastrukturális fejlesztéseknek – amiket a nyári játékoktól függetlenül megvalósít (?) a kormány – mikor kell megvalósulnia. A dátumokból jól látszódik, hogy a legfontosabb beruházásokkal mindenképpen megvárják a NOB döntését, azaz korántsem biztos, hogy egy esetleges nem válasz esetén valaha elkészülnek ezek a felújítások.

2016: 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig (munka vége: 2017)

2017: 3-as metró rekonstrukciója (2019). 2-es és 51-es villamos felújítása (2021)

2018: Ferihegyi gyorsforgalmi felújítása (2023). 1-es metróvonal rekonstrukciója (2021). H6 és H7 HÉV-vonalak villamossá alakítása (2020). H8 és H9 HÉV-vonalak felújítása (2022). Elővárosi vasúthálózat fejlesztése (2021). Liszt Ferenc Repülőtér vasúti kapcsolatának biztosítása (2021). Őrmező intermodális csomópont kialakítása (2019)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.