A szakember azt is hozzátette, amíg korábban a hivatalos körök erős túlzásnak tartották a szakma 6-6,5 ezermilliárd forintos összköltségekre vonatkozó számításait, nemrég Tokióban kiderült, hogy ott jelenleg 10,5 ezermilliárd forintra rúgnak a költségek. A két ország gazdasága között pedig van különbség, sajnos nem a magyar javára.
Szabados Gábor sportközgazdász is úgy véli, a NOB által átutalt összeg a végső költségnek úgy 5-8 százalékát adja majd ki, ami a Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég megvalósíthatósági tanulmányában szereplő 774 milliárd forintos, a sportlétesítményekre és a szervezésre elköltendő összegnek több mint a fele.
– Ám ebben nincsenek benne az infrastrukturális fejlesztések költségei, amelyek jóval meghaladják a fenti összeget, és ezek teszik ki a legnagyobb kiadásokat az olimpia megrendezésénél. Mivel gyakorlatilag néhány kisebb létesítményen kívül, mint a győri és veszprémi aréna vagy a Maty-éri kajak-kenu pálya, csak látványfotókon és maketten vannak meg az olimpiához és paralimpiához szükséges sportlétesítmények is, így azoknak a beruházásoknak már javában el kellett volna kezdődni, amelyekről a kormány azt állítja, függetlenül az olimpiától létre fognak jönni. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban látható dátumok sajnos arra utalnak, van félnivalónk arra nézve, hogy egy esetleges sikertelen pályázat esetén ezek a fejlesztések bizony ígéretek maradnak – fogalmazott a szakember.
A szeptember 21-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amelyben az is szerepel, hogy a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz szükséges infrastrukturális fejlesztéseknek – amiket a nyári játékoktól függetlenül megvalósít (?) a kormány – mikor kell megvalósulnia. A dátumokból jól látszódik, hogy a legfontosabb beruházásokkal mindenképpen megvárják a NOB döntését, azaz korántsem biztos, hogy egy esetleges nem válasz esetén valaha elkészülnek ezek a felújítások.
