Radikális reformterv: egyszerre két olimpiáról döntenének

Thomas Bach NOB-elnök nem cáfolta egyértelműen, hogy 2024 mellett 2028-ról is szavazhatnak.

Mindezek mentén akár logikus is lehetne, hogy meghozzák ezt a látszatra egyszerű és hatékony döntést, amellyel középtávra bebiztosítanák a nyári játékok rendezettségét. Ám Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója megkeresésünkre elmondta, jogilag nincs lehetőség ilyen határozatra, az olimpiai charta alapján hét évvel a játékok előtt kell dönteni a helyszínről. Igaz, az alapszabályként és alkotmányos alapdokumentumként funkcionáló olimpiai chartát akár módosíthatja a NOB, még a szeptemberi limai kongresszuson is. – Költséghatékony lenne egy pályázattal két győztest hirdetni, ám a NOB-tól minderről semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, sem hivatalosat, sem nem hivatalosat. Bizonyos körökben, ötlet szinten vetődött fel a kérdés, ezt magam is láttam a nemzetközi médiában – állítja Nagy Zsigmond.

Ám az is aggályos, hogy ilyen hosszú idő, tizenegy év alatt rengeteg változás történhet egy város esetében – politikai, gazdasági is –, már

Rio is teljesen más helyzetben kapta meg a rendezés jogát, majd bonyolította le hét évre rá a tavalyi olimpiát.

Ráadásul ha Los Angeles és Párizs lenne a befutó – merthogy Budapestet a nemzetközi sajtóban nem igazán emlegetik ebben a kérdésben –, a rendezéssel valószínűleg nem lenne gond, de ismét két világváros kapna szerepet, s nem érvényesülne, amit az Agenda 2020-szal a NOB többek között el akar érni: ne csak a megapoliszok kiváltsága legyen az olimpia. Ennek mentén és a pályázati kampányokkal járó felhajtás elmaradása okán komoly presztízsveszteséggel is számolnia kellene a NOB-nak, sérülne az olimpiákkal jól párosítható pozitív üzenet és az egész marketing értéke.

Az amerikaiak egyébként reagáltak a felvetésre: olimpiai bizottságuk elnöke azt mondta, ők abszolút 2024-re fókuszálnak, a Los Angeles-i pályázat vezetője pedig így fogalmazott: – Szerintem ez egy érdekes koncepció, ám talán már túlságosan előrehaladtunk a folyamatban ahhoz, hogy változtassunk rajta.

Nagy Zsigmond szerint a 2028-as olimpia megrendezését fontolgatókkal szemben sem lenne fair, ha a 2024-re pályázók közül hirdetnének győztest.

Több mint aggályos, ha menet közben módosítanak a feltételeken,

hiszen az eredetileg kandidáló Róma és Hamburg a 2024-ért folyó versenyből szállt ki, így viszont egyszerre két olimpiát is elbuknának. Ha a változtatást a jogi háttér igazítása nélkül teszik, jogilag is megtámadható a döntés, és nem hiszem, hogy a NOB ezt akarná. Nagyon óvatosnak kell lennie, ha ilyen komoly tartalombeli módosítást akar az olimpiai chartában – mondja a MOB nemzetközi igazgatója. (Jelen állás szerint egyébként 2028-ra 2019-ben kezdődik a pályázati procedúra, győztest pedig 2021-ben hirdetnek. Brisbane vezetése például január végén bólintott rá, hogy folytassák az ausztráliai város pályázatának előkészítését.)

Bár kis eséllyel, de mindezek mentén elképzelhető, hogy Budapest 2028-at kapja. (Persze úgy is, hogy újra pályázunk, s négy évvel később érünk révbe.) Ha a kettő közül kellene választani, bizonyára sokan ezt a verziót támogatnák, elsősorban a hosszabb felkészülési idő miatt, ugyanakkor egy jobban elnyújtott folyamat a korrupcióra is több lehetőséget kínál. A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program miatt pedig a tíz új sportközpont – köztük például a kerékpáros Velodrom – így is, úgy is el kell készüljön, ezért ilyen aspektusból elvileg nem is számít, rendezünk-e olimpiát valaha. Kampány- és politikai haszon szempontjából viszont annál inkább. 

Bach nem Blatter

A 2024-ről és 2028-ról való esetleges közös döntésnél azonnal a 2010-es FIFA-kongresszusra asszociálhatunk: a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség egyszerre szavazott a 2018-as és 2022-es világbajnokság helyszínéről, előbbit Oroszországnak, utóbbit Katarnak adva. A FIFA már önmagában ezzel is elérte néhány nagy futballnemzet haragját, Katar mind az időjárás és az időpont miatt (november-decemberre van kiírva a torna) azóta is a kritikák célkeresztjében van. Mindehhez hozzátartozik, hogy Sepp Blatter akkori FIFA-elnök a szervezetnél eluralkodó és nyilvánosságra kerülő korrupció (illetve akkor még korrupciós vádak) miatt két éve lemondott a posztjáról. Később hatéves eltiltást kapott a sportágtól. Thomas Bach viszont nem Sepp Blatter. – Thomas Bach a reformok híve, pragmatikus ember, de megvenni nem lehet – mondta a német sportdiplomatáról Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója.