Mindezek mentén akár logikus is lehetne, hogy meghozzák ezt a látszatra egyszerű és hatékony döntést, amellyel középtávra bebiztosítanák a nyári játékok rendezettségét. Ám Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója megkeresésünkre elmondta, jogilag nincs lehetőség ilyen határozatra, az olimpiai charta alapján hét évvel a játékok előtt kell dönteni a helyszínről. Igaz, az alapszabályként és alkotmányos alapdokumentumként funkcionáló olimpiai chartát akár módosíthatja a NOB, még a szeptemberi limai kongresszuson is. – Költséghatékony lenne egy pályázattal két győztest hirdetni, ám a NOB-tól minderről semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, sem hivatalosat, sem nem hivatalosat. Bizonyos körökben, ötlet szinten vetődött fel a kérdés, ezt magam is láttam a nemzetközi médiában – állítja Nagy Zsigmond.
Ám az is aggályos, hogy ilyen hosszú idő, tizenegy év alatt rengeteg változás történhet egy város esetében – politikai, gazdasági is –, már
Rio is teljesen más helyzetben kapta meg a rendezés jogát, majd bonyolította le hét évre rá a tavalyi olimpiát.
Ráadásul ha Los Angeles és Párizs lenne a befutó – merthogy Budapestet a nemzetközi sajtóban nem igazán emlegetik ebben a kérdésben –, a rendezéssel valószínűleg nem lenne gond, de ismét két világváros kapna szerepet, s nem érvényesülne, amit az Agenda 2020-szal a NOB többek között el akar érni: ne csak a megapoliszok kiváltsága legyen az olimpia. Ennek mentén és a pályázati kampányokkal járó felhajtás elmaradása okán komoly presztízsveszteséggel is számolnia kellene a NOB-nak, sérülne az olimpiákkal jól párosítható pozitív üzenet és az egész marketing értéke.
Az amerikaiak egyébként reagáltak a felvetésre: olimpiai bizottságuk elnöke azt mondta, ők abszolút 2024-re fókuszálnak, a Los Angeles-i pályázat vezetője pedig így fogalmazott: – Szerintem ez egy érdekes koncepció, ám talán már túlságosan előrehaladtunk a folyamatban ahhoz, hogy változtassunk rajta.
