– Kedves egészségére! – zavartuk meg ebédje befejeztekor Egerben telefonon Fábián Bélát.
– Köszönöm szépen!
– Szeretettel gratulálok a 100 méteres mellúszásban elért korosztályos világcsúcsához! Csapjunk is bele, hogyan került az úszás közelébe?
– Mai szemmel elég későn tanultam meg úszni, 11 éves koromban. Egerbe jártam le naponta kétszer, hogy mind a négy úszásnemet elsajátítsam. Mire 13 éves lettem, valamennyi versenyen, ahol elindítottak, megnyertem az 50 méteres mellúszást. Ez nagyon felbátorított engem.
– Mik voltak a lehetőségei?
– Nagyon szorgalmasan lejártam az uszodába Egerben. Akkoriban ott Bakó Jenő mesteredző volt az úszás vezetője, aki ismeri az egri viszonyokat, tudja, mit jelent a név, hogy Bakó. Az edző testvére, Bakó Ferenc például az egri Vármúzeum igazgatója volt évtizedeken át. Bakó Jenő a kezébe vett, így 17 éves koromra már nem csak az ifjúsági, de a felnőtt válogatottban is benne voltam. 1954-ben, 17 évesen a torinói Európa-bajnokságon 200 méter mellen már 6. helyezést értem el. Utána hat évig még benne voltam a nagyválogatottban, nyertem az országos bajnoki címeket 100 és 200 mellen, és tagja voltam a váltónak is. Aztán 1955-ben felvettek Pestre egyetemre.
– Úgy vélem, klubot kellett váltania.
– Először a Ferencváros színeiben úsztam a válogatott mellett, de át kellett igazolnom az egyetem csapatába, nem engedték meg, hogy a Fradiban legyek. Az egyetemen volt egy „úszóedző”, a dékán testvére, persze úszója nem volt, és én nem is találkoztam vele soha. De mivel átneveztem az egyetemi sportkörbe, ezért ő havi fizetést kapott utánam. Közben meg a Margitszigeten úsztam, továbbra is Bakó Jenőnél, aki szintén Pestre került akkor.
– Egyetem után mi lett önnel?
– 1960-ban végeztem a TTK-n mint geológus, és el is helyezkedtem a szakterületemen, az Országos Kőolaj- és Gázipari Konszernnél, ami a mai Molnak felel meg. Két év után már területi főgeológus voltam, így is mentem nyugdíjba. Munka mellett nem tudtam edzeni, és már az elején visszamondtam a válogatottságot. 28 évig egyáltalán nem úsztam edzésszerűen.