Az egyetemi sport kerül középpontba jövő szombaton, május első hétvégéjén, az immár ötödik alkalommal kiírt Dunai Regattán, amely az utóbbi évek egyik legjobb magyar kezdeményezése. Adottság a Duna, adottak a partján fekvő fővárosi egyetemek, többek között a Műegyetem és az ELTE, így vált valóra az az álom, hogy a legendás Oxford–Cambridge evezősversenyek mintájára hazai felsőoktatási intézetek is vízi csatát vívjanak. Látványos sporteseményre készül tehát Budapest, ám az egyetemi sport – jóval szűkebb körben – e héten is középpontba került.
A Magyar Sporttudományi Társaság konferenciájának előadásaiból kiderült, patinás egyetemeink patinás klubjai mekkora szerepet játszottak a magyar sportéletben – és milyen fontos szerepük lehet. A Műegyetemhez kötődő
MAFC-ot maga Hajós Alfréd, a modern sport hőskorának univerzális géniusza alapította 1897-ben.
Hajós Alfrédről köztudomású, hogy egy évvel korábban úszásban (az Égei-tengerben) első olimpiai bajnokunk lett, hogy építészmérnökként a nevét viselő margitszigeti sportuszoda vagy a debreceni Aranybika Szálló és a Megyeri úti Újpest Stadion is az ő műve. Az talán kevésbé ismert, hogy miközben az atlétikában és a tornában is otthon volt, csatárként játszott a magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos mérkőzésén, 1902-ben.
Mérnök élsportolóink között számon tarthatjuk a gépészmérnök Kulcsár Győzőt,
a párbajtőrvívás négyszeres olimpiai bajnokát vagy a műszaki menedzser Szécsi Zoltánt, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdakapust. Annak idején mindkettőjüket kitüntették a „Jó tanuló, jó sportoló”-elismeréssel. Lauber Dezső neve azért lett a köztudat része, mert az ő nevét viseli Pécs sportcsarnoka. Építészmérnökként ő is megtestesítette a sokoldalúságot, a kerékpár, a golf, a jéglabda, a bob és a tenisz is a sportága volt.
A Műegyetemen a II. világháború idején már tizennégy sportág közül választhattak a hallgatók, számukra már a húszas években bevezettek heti két óra testnevelést. Ebből lett a háború után a „bombatölcsér-testnevelés”, hiszen a lágymányosi sporttelepen egy-egy bomba becsapódásának helyén sportolhattak. A paletta idővel így is újra kiszínesedett, létezik (és profilba vág) a BME Formula Racing Team, amely versenyautókat tervez, akárcsak a sportrepülő-egyesület vagy a modellező klub, amely időnként a főépület híres aulájában mutatja meg a tudását. A lövészegyesület történetét a 2006-os tragédia árnyékolja be: a három tűzoltó halálát hozó tűzeset után a lőteret bezárták.
Az új kor fényét a kampusz közepén, az egykori építőmérnöki labor helyén öt éve működő sportközpont jelenti,
amely „a szabadidősport csúcslétesítménye”, a hallgatók 25-30 sportágat űzhetnek itt a labdajátékoktól az extrém sportokig.
A szomszédos ELTE és klubja, a BEAC esetében ugyanilyen fontos, hogy a hallgatókhoz közel található a sporttelep. Ma 18 sportág közül választhatnak a tudományegyetem diákjai. Sőt a Treffort-kerti kazánház is alkalmassá válik a sportra a Magyar Vívó Szövetség segítségével. A múlt nem kevésbé fényes, mint a MAFC esetében. Szemere Miklós, a BEAC egykori elnöke meghívására érkezett hazánkba a múlt század elején Sasaki Kichisaburo, és hivatalosan 1906-ban meghonosította a cselgáncsot. A klub tagja volt a teniszező Asbóth József, aki 1947-ben megnyerte a Roland Garrost, így máig az egyetlen játékosunk, aki egyesben győzni tudott Grand Slam-tornán. Gyuricza József az átmenetileg Haladásnak hívott BEAC vívójaként 1955-ben az első magyar lett, aki tőrvívásban egyéni világbajnoki címet szerzett. A jövőre 120 éves BEAC épületének bejáratánál márványtábla őrzi a klub olimpiai bajnokainak névsorát, köztük Németh Angéláét, aki 1968-ban gerelyhajításban győzött – máig ő az utolsó aranyérmes.
Az egyesület egyetlen élő olimpiai bajnoka a vívó Hámori Jenő, aki 1956-ban a kardcsapattal nyert, évtizedeken át azonban hiányzott a neve a márványtábláról.
Disszidálása miatt ugyanis a szocializmusban nem kívánták számon tartani a klubnál, a rehabilitációjára csak nemrég került sor.
Tragikomikus, hogy Lágymányoson, a Rákóczi híd lehajtójánál található a világ talán egyetlen atlétikapályája, amelynek közepén egy sátorral fedett jégkorongpálya található, a Kanadai Magyar Hokiklub kapott itt üzemeltetési jogot. Az atlétaedzők számára a futópálya fele így beláthatatlan, a színvonalas szakmai munkára alkalmatlan a hely. A maratoni futó Csere Gáspár itt próbált készülni a riói olimpiára.
Sokkal inkább a jövőbe mutat a BEAC női kosárlabdacsapatának összetétele: ez az egyetlen csapat az NB I-ben, amelyet csak magyar játékosok alkotnak. Többségükben (volt) egyetemisták, akiket Balogh Judit, a klub egykori Európa-klasszisa készít fel. Nagy érdeme továbbá az ELTE-nek és a BEAC-nak, hogy házigazdája a KEK-nek, a Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának, amely futsalon és a kosárlabdán át segít a nemzet újraegyesítésében.
