Fürjes szerint kétszer ekkora is lehetett volna a vizes vb költségvetése

Ahogy az is kiderült, a vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel Budapest már adós volt.

MN
2017. 08. 01. 6:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kiemelt beruházások kormánybiztosa, Fürjes Balázs a Magyar Idők keddi számában beszélt arról, mi várható a vizes világbajnokság után. Mint mondta, a Duna Aréna 12 ezer férőhelyét, a 6 ezres ideiglenes lelátó leszerelésével (ezt a Hungexpo területére viszik, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel) megfelezik. Ez szerinte elég lesz, hogy hazánk minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzen. Az is kiderült, a teljesen felújított Dagály strandfürdő 2018 májusában nyílik majd meg, ám a többi versenyhelyszínt már most használatba veheti a lakosság is.

„A vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel régóta adósok voltunk. Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Ami felépült, az itt marad: a Duna Arénát, a teljesen felújított Hajós Alfréd- és a Császár–Komjádi-uszodát a gyerekek úszásoktatására, a további versenyekre, szabadidős sportra is megnyitjuk” – mondta Fürjes, hozzátette, felújított Margitsziget és az angyalföldi gátszakasz is ebbe a kategóriába tartozik.

Persze a világbajnokság 30 milliárd forintról 130 (egyes adatok szerint 170) milliárdra ugró költségeit is megemlítette, szerinte a beruházásokra fordított összeg a következő 2-3 év során sem fog hiányozni, ugyanakkor hibás nézőpontnak tartja, hogy a halogatott fejlesztésekkel pénzt spórolt volna meg az ország. Úgy véli, egy korábbi, konzervatív becslés alapján sem haladta volna meg a kiadások összege a költségvetés fél százalékát három éven keresztül. Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés.

Kiemelte: a bevételi többlet segítségével képes lett volna a kormány fedezni ezt az összeget úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást. „A valóság pedig úgy hozta, hogy a világbajnokság a fenti tervezett költségnek csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka” – emelte ki.

A lapnak jelezte, csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül, és a vb után nem hasznosul, úgymint az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei.

„Ha így számolunk, a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint. Ez a befektetés jócskán megérte és bőségesen megtérül” – világított rá a számításokra Fürjes.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.